A szervezet főtitkára bírálta vasárnap Irán "provokatív lépéseit" a Szaúd-Arábiával egy síita főpap kivégzése miatt kialakult diplomáciai konfliktusban. Nabíl al-Arabi Kairóban, a pánarab szervezet Rijád kérésére összehívott rendkívüli külügyminiszteri találkozójának megnyitóján fejtette ki álláspontját a szaúdi-iráni viszályról.
A főtitkár felszólította az Arab Liga székhelyén zajló értekezlet résztvevőit, hogy "fogadjanak el közösen egy olyan határozott és világos álláspontot", amelyben Iránt arra intik, hogy ne avatkozzon bele az arab országok belügyeibe.
A vasárnapi kairói találkozón megjelent arab külügyminiszterek szerint Irán "aláássa a régió biztonságát". Az Egyesült Arab Emírségek tárcavezetője annak a véleményének adott hangot, hogy Teherán szándékosan nem nyújtott védelmet a szaúdi képviseleteknek. Sejk Abdalláh bin Zájid al-Nahajan szerint a szaúdi nagykövetség elleni teheráni támadás "a biztonsági erők orra előtt és füle hallatára történt".
A rendkívüli találkozó végén elfogadott határozat szerint az Arab Liga támogatásáról biztosította Szaúd-Arábiát Irán "ellenséges és provokatív" lépéseivel szemben, és elítélte az Iránban lévő szaúdi diplomáciai képviseletek elleni támadásokat, amelyekért Teheránt tette felelőssé. A pánarab szervezet a dokumentumban egyúttal elítélte Irán "beavatkozását a szíriai és jemeni konfliktusba, miközben támogatásáról biztosította Rijád erőfeszítéseit a terrorizmus elleni harcban".
Egység repedésekkel
A többiek felsorakozása Rijád mögé papírformának tekinthető, hiszen a sivatagi királyság igen komoly gazdasági és katonai befolyással rendelkezik az arab világban. Meglehetősen groteszk, ám nem nagy meglepetés az sem, hogy a teheráni nagykövetség feldúlását, és Irán jemeni beavatkozását élesen elítélik,
ugyanakkor mélyen hallgatnak a szanaai iráni követség elleni légitámadásról, és arról is, hogy a szaúdiak sok ezer ártatlan áldozattal járó hadjáratot indítottak Jemenben, ami a mai napig tart.
Ebben az akcióban ugyanis részt vesz kilenc másik arab állam is, többek között Bahrein, Katar, Kuvait, Marokkó és Egyiptom is.
A látszólag tökéletes egységen azért van néhány repedés.
Libanon nem írta alá a közös állásfoglalást,
Bejrút politikájában ugyanis jelentős szerepet játszik az Iránnal szövetséges Hezbollah radikális síita szervezet, és a kicsiny ország nagyjából egyedül Teheránra számíthat az Iszlám Álammal szemben. N. Rózsa Erzsébet, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója vasárnap az M1 aktuális csatornán rámutatott: az öböl menti kisebb arab országok közül is többen legfeljebb az iráni kapcsolatok "alacsonyabb szintre helyezése" mellett döntöttek, és
szemmel láthatóan nem mindenki támogatja Szaúd-Arábiát, még az arab monarchiák közül sem.
Kuvait és Irak például egyfajta közvetítői szerepre vállalkozott - mondta.
Talán ennek köszönhető, hogy az elfogadott dokumentumban nincs szó semmiféle közös Irán-ellenes intézkedésről, ugyanakkor rendelkezik egy kisebb bizottság felállításáról azzal a céllal, hogy a testület "kövesse nyomon" a szaúdi-iráni viszály alakulását, és vitassa meg az arra adandó esetleges válaszlépéseket.
Szíria a tét
Az iráni külügyminiszter vasárnap Teheránban azt mondta: Szaúd-Arábia a két ország közötti diplomáciai konfliktust arra használja fel, hogy
"negatívan befolyásolja" a szíriai válságról szóló tárgyalásokat.
"Nem hagyjuk, hogy a szaúdi lépéseknek negatív hatásuk legyen a szíriai válság megoldására" - hangsúlyozta Mohamed Dzsavád Zaríf egy közleményben, a polgárháború sújtotta közel-keleti ország békéjét célzó, Bécsben indult tárgyalásokra utalva, amelyeken Teherán és Rijád egyaránt részt vesz. Vasárnap az iráni fővárosba látogatott Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja, aki viszont hangsúlyozta, hogy a szaúdi-iráni viszály nem lesz hatással a szíriai béketárgyalásokra. Mint mondta, erről mindkét fél biztosította őt.
Irán Aszad elnök kormányát, míg Szaúd-Arábia a vele szemben álló szélsőséges iszlamista szervezeteket támogatja. A konfliktus harmadik regionális játékosa Törökország, amely a "mérsékelt" lázadókat támogatja. Ám, hogy ki a "szélsőséges" és ki a "mérsékelt", azt gyakran nehéz megkülönböztetni, hiszen a polgárháború frontjai szinte hétről hétre változnak, a különböző ellenzéki csoportok hol szövetkeznek egymással, hol egymásra támadnak.
Az iráni külügyminiszter vasárnap arról is beszélt, hogy véleménye szerint Rijád az utóbbi napokban fokozta Irán-ellenes lépéseit. Példaként említette azt a héten végrehajtott szaúdi légicsapást, amelyről Teherán állítja, hogy megrongálta a jemeni fővárosban lévő nagykövetségét.
A Teherán és Rijád közötti viszony azután mérgesedett el, hogy utóbbi január 2-án 46 másik elítélttel együtt "terrorizmus" miatt kivégezte Nimr al-Nimr síita főpapot és emberi jogi harcost is. A lépésre válaszul a főleg síiták lakta Irán fővárosában feldühödött tüntetők megrohamozták Szaúd-Arábia nagykövetségét, ami után Rijád a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok megszakítása mellett döntött. Irán erre felrúgta a Szaúd-Arábiához fűződő összes kereskedelmi kapcsolatát, és megtiltotta, hogy zarándokok utazzanak Mekkába.