A határozatban a parlament rámutatott arra, hogy a "bűnös totalitárius kommunista rezsim" nem pusztán elkobozta a terményt az ukrajnai gazdáktól, hanem azt is megakadályozta, hogy az éhező nép külföldre meneküljön. A vidékek közötti kereskedelem akadályozása pedig céltudatosan az ukránok kipusztítására irányult.
Különböző becslések 7-10 millió közé teszik a holodomorban meghaltak számát.
"A sztálini rezsimnek ez a politikája egyértelműen kimeríti a népirtás fogalmát az ENSZ 1948. december 9-én elfogadott konvenciójának meghatározása szerint" - áll a határozatban.
Az ukrán parlament 2006. november 28-án hozott törvényt, amelyben népirtásnak minősítette a holodomort, 2015. április 9-én pedig jogszabályban tiltotta be a bűnösnek minősített kommunista rezsim jelképeinek használatát, valamint a kommunista ideológia terjesztését.
Eddig több mint 20 ország ismerte el a nagy éhínséget népirtásnak. A magyar Országgyűlés 2003. november 24-én fogadott el az 1932-33-as ukrajnai éhínségnek emléket állító határozatot.
Oroszország a mai napig tagadja, hogy a holodomor szándékos népirtás volt.