Közös határozati javaslatot terjesztett be több ellenzéki országgyűlési képviselő, név szerint Schmuck Erzsébet (LMP), Arató Gergely (DK), Dr. Tóth Bertalan (MSZP), Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) és Nunkovics Tibor (Jobbik), azt Kövér László házelnöknek címezve.
Az ellenzéki politikusok "Magyarország nagy tavai természeti és kulturális értékeinek védelméről" címmel benyújtott javaslata röviden arra irányul, hogy
Indoklásuk szerint ezek természetvédelmi jelentőségét jelzi az is, hogy valamennyi részben, vagy egészben a Natura 2000 hálózaton keresztül európai közösségi védelmet élvez, és szintén tagjai a nemzetközi egyezmény által védett úgynevezett Ramsari-területek hálózatának.
Továbbá emlékeztetnek Áder János köztársasági elnöknek az ENSZ biodiverzitással foglalkozó tavaly szeptemberi találkozóján tett azon vállalására, mely szerint Magyarország megduplázza a biodiverzitás védelme érdekében tett erőfeszítéseit. Tekintettel arra is, hogy az Európai Unió célja a teljes klímasemlegesség elérése 2050-re.
Érvelésükben emellett felsorakoztatják, hogy
nagy tavaink nem pusztán turisztikai, gazdasági jelentőséggel bírnak, de olyan természeti értékük is van, amely nemcsak Magyarországon, de az Európai Unión belül, sőt globálisan is kiemelkedő. E természeti értékek megőrzése a jövő generációk számára közös felelősségünk.
Határozati javaslatuk lényege, miszerint az Országgyűlés nevében felhívják a kormányzatot, hogy az alábbi hat pontnak tegyen eleget:
- "Az Alaptörvény szellemének megfelelően biztosítsa, hogy a jelen nemzedékek területhasználati jogai csak addig terjedhessenek, ameddig azok sem magukat az önállóan is védelemben részesítendő természeti értékeket, sem pedig a jövő nemzedékek érdekeinek megóvását nem veszélyeztetik.
- A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) 9 javasolt komponensén belül számon kérhető garanciákkal biztosítsa, hogy a természetvédelmi szempontból rendkívül értékes nagy tavaink, a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó ne essenek áldozatul állami és magán idegenforgalmi beruházásoknak. Az RRF tartalmazzon egy komponenst, amely a 37%-os klíma célnak megfelelően gondoskodik arról, hogy a vizes élőhelyek - mint az erdei ökoszisztémák mellett a szénmegkötésben kiemelt szerepet játszó élőhelyek, különös tekintettel az édesvízi élőhelyekre - helyreállítására és jövőbeni védelmére a 2020 előtti évek átlagához képest legalább kétszeres forrás álljon rendelkezésre.
- Biztosítsa az átláthatóságot, különös tekintettel a folyamatban lévő és tervezett beruházásokhoz kapcsolódó információkhoz való szabad hozzáférést az Aarhus-i egyezmény szellemében.
- Vizsgálja meg, hogy a jelenlegi jogi, adminisztratív és pénzügyi eszközök elegendőek-e arra, hogy nagy tavaink és környezetük védelmét biztosítsák a jövő generációi számára. Amennyiben bármilyen eszköz hiányzik, annak pótlásáról, illetve létrehozásáról azonnali hatállyal gondoskodjon.
- Meglévő hatósági eszközeivel a Kormányhivatalokon keresztül biztosítsa, hogy a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó mentén ne történhessenek a természeti és kulturális örökségünket károsító beruházások, ideértve amennyiben szükséges változtatási tilalom elrendelését, hogy a rendkívüli helyzet keretében ne történhessenek olyan változások a települések helyi építési szabályozásában, amelyek káros beruházások megvalósításához vezethetnek.
- Ugyanakkor gondoskodjon arról, hogy az önkormányzatiság ne sérüljön, és a helyi lakosok a választott önkormányzataikon keresztül az építésügy felett teljes kontrollt gyakorolhassanak, és e jogot a kiemelt nemzetgazdasági beruházások keretében se lehessen korlátozni."
Az ellenzéki beadványban arra is kitérnek, hogy ezen tavaink jelenleg veszélyben vannak, amelyre 75 civil szervezet által aláírt közös nyilatkozat hívta fel a döntéshozók figyelmét 2020 októberében.
Sajnos azóta még több problémás beruházás kezdődött el nagy tavainknál, amelyek szembe mennek az állam és mindannyiunk Alaptörvényben rögzített, a természeti erőforrások védelmére vonatkozó kötelességével. A beruházások kizárólag szűk gazdasági érdekkörök rövid távú érdekeit helyezik előtérbe, és nem felelnek meg a fenntarthatóság alapelveinek, illetve a szintén Alkotmányban rögzített - jövő generációi felé tanúsítandó felelős gazdálkodásnak
– fűzték hozzá az ellenzéki pártok politikusai, akik problémaként nevezték meg a helyi lakosok véleményének és jogsérelmének figyelmen kívül hagyásán túl az egyes tavak természetes ökoszisztémájának ignorálását, illetve a folyamatos nádirtás, erdőritkítás és tarvágás gyakorlatát is.
A többi között a Velencei-tó helyzete kapcsán kifejtik, hogy annak partján számos strandon, fürdőhelyen, szabad partszakaszon folyik az önkormányzati vagyon elidegenítése, a zöldfelületek forgalomképessé tétele, azok magántulajdonba adása átláthatóság és a lakosság bevonása nélkül.
Az EU nyújtotta helyreállítási alaphoz igazodva Magyarország elkészítette a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervét, amely a járvány gazdasági és társadalmi hatásaira reagál, emellett a zöld és digitális átállást segíti elő. A 9 komponensből álló program finanszírozásához szükséges becsült forrásigény 5 760 milliárd forint – emlékeztetnek, hozzátéve, hogy ez
hatalmas lehetőség arra, hogy – a már az MNB Zöld Programjában is leírtaknak megfelelően – a magyar gazdaság nagy lépést tegyen egy innovatív, zöld gazdasági átalakulás felé.
Ezek az édesvízi területek elsősorban élőhelyek, védelmük és természetes, természetközeli állapotuk fenntartása a jövő generáció szempontjából fontosabb, mint az idegenforgalmi, ingatlan- és egyéb élőhely vesztéssel, romlással járó fejlesztések – hangsúlyozták az indoklás végén.
Augusztusban az N1TV Felderítő című adásában a Velencei-tó pusztuló, áldatlan állapotairól mutatott be riportot:
FELDERÍTŐ - Nincs pénz a Velencei-tó megmentésére, így döntött a magyar kormány
40 milliárd forintra lenne szükség a Velencei-tó megmentéséhez, és bár a kormány propagandára 50 milliárdot költ évente, mégis úgy vélte, nincs a tó vízhozam...