Két hír „csapott” ma össze a magyar sajtóban és a közösségi médiában.
A 444.hu interjút készített egy korábbi riporterrel, Balogh Krisztinával, aki állítása szerint azért hagyta mögött a közmédiát, mert megelégelte azt a politikai célú propagandát, ami megmérgezte munkakörnyezetét. Úgy érezte, hogy az MTVA-s munka egyfajta stigmává változott, amit idővel képtelen volt elviselni. Az utolsó cseppet az jelentette a számára, amikor tavaly decemberben több ellenzéki politikus is megpróbált bejutni az MTVA Kunigunda úti székházába, hogy beolvassák követeléseiket. Egy alkalommal, amikor egy a székházban töltött estét követően Hadházy Ákos független képviselő a stúdió felé vette az irányt, Balogh Krisztináékat inkább bezárták és nem engedték ki, csakhogy ne tudjanak találkozni az ellenzéki politikussal.
„Fojtogató érzés volt. Engem addig apám se, anyám se zárt be soha sehova, nemhogy egy »felelős szerkesztőnek« nevezett személy. Akkor döntöttem el, hogy ezt velem nem lehet csinálni”
- mesélte az egykori riporter a 444-hu-nak.
Érthető módon a nem kormánypárti sajtótermékekben hozták a hírt, mindenhol feldolgozták a 444.hu interjúját. Parázs viták alakultak ki a közösségi média felületein, mert a kormánypárti véleményvezérek és szimpatizánsok természetesen nem hagyták szó nélkül a „lejárató céllal” született egykori közmédiás riporter „árulkodását”.
Ezalatt a kormánypárti média Donáth Annát, a Momentum európai parlamenti képviselőjét (akinek édesapját, Donáth László evangélikus lelkészt szexuális zaklatással vádolják) vette célba. A Ripost bulvárpropaganda-lap egy állítólagos névtelen levélre hivatkozva azzal indította a napot, hogy szintén szexuális zaklatást varrjon a momentumos képviselőnő nyakába. Az a Ripost, ami több tucat hasonló lejárató célzattal készült cikk után, lassan megszámlálhatatlanul sok sajtópert elbukott, hogy aztán mélyen a zsebébe nyúlva fizethessen a permanens hazugságok után. Úgy tűnik azonban, semmilyen bukás nem elég drága ahhoz, hogy végleg megfizessen a bulvárlap. Vélhetően, nem is lesz leszámolva vele addig, amíg végtelen mennyiségben csordogál pénz a kormányoldalról a lapnak.
Donáth Anna a Facebook-oldalán reagált a Ripost cikkére, ami keresztül folyt az egész kormánymédián. „Semmi nem igaz a propaganda fantáziálásából” - szögezte le a képviselőnő, de tételesen is cáfolta a kormánymédiában megjelent vádakat, illetve pereket helyezett kilátásba.
A Donáth Annát ért vádak kapcsán is kommentháború zajlik. A kormánypárti hozzászólók narratívája szerint – ez csupán az én átfordításom disztingvált változata - nem esett messze az alma a fájától (utalva Donáth László ügyére). A nem kormánypárti vélemények szerint viszont aljas, lejárató szándékú támadásokról van csak szó, és ami a Ripostban jelenik meg, az egyébként sem tekinthető hitelesnek sohasem.
A kibontakozó narratíva-háború kapcsán érdemes megjegyezni kiegészítésként, hogy van egy fontos – egyáltalán nem elhanyagolható – különbség a két hír tálalása között:
Balogh Krisztina az állításaihoz vállalta az arcát. A Ripost pedig egy névtelen levélre hivatkozva vádaskodik. Nem először.
És pont ezért, ez nemcsak Donáth Annáról szól, hanem arról, hogy a kormányoldal kezében a sajtó egy olyan revolver, amivel a bármire kapható gátlástalan karaktergyilkosok bárkit fejbe lőnek. Nem tényekkel, nem érvekkel vitázva akarnak megküzdeni az ellenfeleikkel, hanem egyszerűen csak hidegvérrel kinyírni őket.
Magam is több kritikát fogalmaztam már meg a Momentummal (vagy más pártokkal, politikusokkal) szemben, névvel vállalva a véleményemet. Fenntartom őket, de elfogadom, hogy azokkal nem mindenki értett egyet. Mindig megküzdök a saját álláspontomért.
A politikában van helye a véleménykülönbségeknek, a kemény vitáknak, még a támadásoknak is, de a politikai kultúra gyilkos mészárszékké változtatása azok célja, akik nem hisznek a tisztességes versenyben, csak a hatalom akarásában és mások eltiprásában. Én nem ilyen országban hiszek, és nem is hiszem, hogy ez lenne Magyarország jövője.