Válságból feltámadás? Reményteljesen készül a Jobbik az őszi választásra, utána pedig karakteres arculatot akar a párt felvenni. Bana Tiborral, a Jobbik alelnökével az elmúlt hónapokat vettük számba.
Kezdjük a legutóbbi választással! Becsomagolt már az első brüsszeli útra, amit EP-képviselőként tett volna meg? Befutónak gondolt helyen volt.
Valóban sokkal jobb eredményre számítottunk az európai parlamenti választáson. Szívesen dolgoztam volna az EP-ben, meggyőződésem, hogy határozottan tudtam volna képviselni ott a magyar érdekeket. Készültem a feladatra, odatettem magam a kampány során, amit a messze országos átlag feletti, 18 százalékos szentgotthárdi eredményünk is bizonyít, de másként alakult.
„2007 januárja óta vagyok a Jobbik tagja, alelnökként érzem a felelősségemet pártunk jövőjét illetően, ezért a belső fórumainkon hangot is adok a megújulásra vonatkozó elképzeléseimnek, aktívan kiveszem a részem a konstruktív vitákból.”
Nem spórolhatjuk meg ezeket, ha a kudarc után meg szeretnénk erősíteni a pártot.
Mi lesz így a Jobbikkal? 20 százalékról 6 százalékra lemenni nem túl sikeres. Ki viszi el a balhét és mi lesz utána?
Külső körülmények is jelentős mértékben hozzájárultak a csalódást jelentő EP-választási eredményünkhöz, de a jelenlegi helyzetben önkritikusnak kell lennünk. Nem hiszem, hogy bárkinek is el kellene vinnie a balhét, de az önkormányzati választások utáni tisztújításon a Jobbik valódi megújulásának fontosságát kívánom képviselni.
„A Jobbiknak jobbközép, modern, EU-párti, de kellő mértékben EU-kritikus politikai erőként kell képviselnie az Orbán-rendszer károsultjait, a jövőt jelentő fiatalokat és minden tisztességes honfitársunkat.”
Személyi és stratégiai változásokra van szükségünk, fontos, hogy több nőnek adjunk szerepet a pártban és fiatalítsunk. A szociális témákat és a környezetvédelem ügyét erőteljesebben kell megjelenítenünk. Elkötelezett vagyok abban, hogy ez megvalósuljon és ismét megkerülhetetlen erővé váljunk.
Ön nemcsak a párt, hanem az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának is alelnöke. Ilyen minőségében milyen ráhatása van az EU fontos ügyeire?
Sajnos nem akkora, mint kellene… Ebben a minőségemben rendszeresen részt veszek az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságok európai szintű találkozóin, a COSAC-üléseken, melyeken számtalan fontos kérdésben szólaltam már fel: a kárpátaljai magyarság helyzetének javításától kezdve az illegális migráció elleni fellépésen át a hazánk számára káros szabadkereskedelmi megállapodásokkal bezárólag. Az elmúlt években számtalan pozitív visszajelzést kaptam az uniós szakpolitikában jártas személyektől, akik pártállástól függetlenül elismerték, hogy tájékozott vagyok a napirendre kerülő témákban, ez a plenáris és a bizottsági üléseken egyaránt érezhető. Munkatársaim segítségével a továbbiakban is hozni kívánom ezt a színvonalat, mert
„fontos, hogy kritikáinkat és javaslatainkat szakmailag megalapozottan fogalmazzuk meg.”
Több jobbikos parlamenti képviselő indul polgármesternek az őszi választáson. Ön miért nem? Milyen esélyei vannak Szentgotthárdon a jobbikos csapatnak?
Felmerült ez a lehetőség, sokat gondolkoztam rajta, mert Szentgotthárd jövőjét különösen szívügyemnek tekintem, de végül arra jutottam, hogy országos feladataim mellett nekem továbbra is képviselnem kell a körmendi választókerületben élőket, akik közül 13 072-en nekem szavaztak bizalmat a tavalyi országgyűlési választáson. Annyiban javítanám a kérdést, hogy nem jobbikos, hanem lokálpatrióta csapatról van szó, akik a Közösen Szentgotthárdért Egyesület színeiben indulnak október 13-án. Ennek a különböző korú, foglalkozású és világnézetű személyeket tömörítő egyesületnek magam is alapító tagja vagyok. Kiváló csapat állt össze: Bartakovics Andrea polgármesterjelöltünk alkalmas arra, hogy szeretett városunkat vezesse, Borbély Sándor, Danka Zsuzsanna, Lábodi Gábor, Orbán Viktor és Seiler Tamás pedig agilis, elszánt, lokálpatrióta képviselőjelöltként segíteni tudják a munkáját Szentgotthárd érdekében. Városunkért felelősséget érző politikusként minden erőmmel segíteni fogom őket – nem elsősorban jobbikosként, hanem ’gotthárdiként.
Visszaadnák Szentgotthárdot a szentgotthárdiaknak - és egy nyugat-európai várost építenének
Pénteken hivatalosan is bejelentették, hogy a Közösen Szentgotthárdért egyesület támogatásával Bartakovics Andrea lesz az ellenzéki polgármesterjelölt. Bana Tibor, a térség jobbikos országgyűlési képviselője az Alfahírrel ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy egy nyugat-európai várost kívánnak építeni az Egyesülettel, és érdemi változásokat akarnak elérni.
Nagy előnye az őszi választásnak, hogy annyi civil és szövetségi jelölt van, hogy egy-két nap alatt nem lehet kideríteni, melyik párt lépett előre és melyik hátra. A Jobbik mivel méri az őszi választás sikerességét vagy sikertelenségét?
Az önkormányzati választás tétje, hogy sikerül-e a tisztességes, a településükért tenni akaró személyeknek felülkerekedniük a pártutasításokat végrehajtó helyi kiskirályokon. A magam részéről ennek érdekében híve vagyok a minél szélesebb körű és hangsúlyozottan helyi szinten megvalósuló ellenzéki összefogásnak. Nincs jobb- vagy baloldali idősek otthona, bérlakás, szakrendelő vagy iskola. Mindenhol meg kellett találni az adott településen élők szempontjából legmegfelelőbb megoldást, bízom benne, hogy ez a lehető legtöbb esetben sikerült. A Jobbik sikeressége abban áll majd, hogy hány településen tudunk Jobbik- vagy egyesületi színekben polgármestert adni, de természetesen fontos lesz a megyei közgyűlési listás eredmény is, bár ott is különböző konstrukciók merülhetnek fel.
„Meggyőződésem, hogy a legjobb döntést a helyiek tudják meghozni, ebbe nem szabad felülről beleszólni.”
Egy-két hajmeresztő esettel persze találkozhatunk, de összességében sokkal több a jól működő és hiteles konstrukció a helyi ellenzéki összefogások esetében, mint az elhibázott.
Milyen hatással lehet a Jobbik jövőjére az őszi választás? Ilyen széles szövetségi rendszerben a Jobbik még soha nem indult. Ha jónak értékelik a végeredményt, megy tovább az összefogás vagy nem?
Az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választás más és más.
„Míg október 13-a kapcsán magam is a minél szélesebb körű ellenzéki összefogások híve vagyok, de kizárólag hiteles szereplőkkel, addig a 2022-es parlamenti voksolásra a Jobbiknak önálló és karakteres arcot kell felmutatnia.”
Ez nem jelenti azt, hogy teljesen el kell zárkóznunk minden politikai erőtől, de ha nem tudunk alternatívát kínálni Orbánnal és a Fidesszel szemben, akkor kevesen fognak ránk szavazni – az EP-választásnak ez is komoly tanulsága. A párt megújulásához sok-sok tartalmas vitára van szükség. A tisztújítást követően új arculatot kell alkotnunk, üzeneteinket – köztük újakat és érdeklődést, valamint vitákat kiváltókat is – pedig közérthetően és hitelesen kell eljuttatnunk a társadalom minél szélesebb rétegeihez, megújult néppártként