A 3700 méter magasan, az Andok fennsíkján elhelyezkedő tavat régóta megviselték a félsivatagi éghajlat szeszélyei. A sekély, sós vízű tavat hivatalosan kiszáradtnak nyilvánították,
a kutatók szerint nincs esély a helyzet javulására.
Víctor Hugo Vásquez, Oruro tartomány kormányzója szerint a korábbi vízszint alig két százaléka maradt a Poopó-tóban, maximális mélysége egykor az öt métert is elérte.
A szakértők szerint 75 madárfaj hagyta el a vidéket.
"Ez a jövő klímaváltozásának előképe" - mondta Dirk Hoffman német gleccserkutató, aki azt tanulmányozza, hogyan gyorsította fel Bolíviában a gleccserolvadást a fosszilis üzemanyagok elégetése. Ahogy az Andok gleccserei olvadnak, úgy tűnnek el Poopó vizének forrásai is.
[fb_pages_codes:econation]
Más tényezők is szerepet játszanak azonban a tó kiszáradásában. A legfontosabb tényező az ismételten visszatérő El Nino éghajlati jelenség. A hatóságok szerint a víz eltűnésének másik legfontosabb oka a Poopó mellékfolyóinak elvezetése bányászati és mezőgazdasági célokból.
Miközben az El Nino ezer éve fejti ki hatásait, a tó törékeny ökoszisztémáját az elmúlt harminc évben korábban nem tapasztalt stresszhatások érték.
A hőmérséklet egy Celsius-fokkal emelkedett, miközben a bányászat miatt csökkent mellékfolyóinak vízhozama, üledékük azonban nőtt.
Az elmúlt három évben a tó vizének csökkenése miatt több mint száz család adta el birkáit, alpakáit és lámáit, vált meg halászhálóitól és hagyta el a tó melletti falut, Untavit. Csak az idősebbek maradtak.