Több ezer igazságügyi alkalmazott tüntetett pénteken Horvátországban 400 eurós fizetésemelést, illetve a kollektív tárgyalások szabályozását követelve a bíróságokon és az ügyészségen. A tüntetők az egész ország területéről gyűltek össze, majd dobokkal, sípokkal és transzparensekkel vonultak a kormány épülete elé.
A demonstrációt négy hete tartó sztrájk előzte meg. Közben több fordulóban is tárgyalt a szakszervezet az igazságügyi minisztérium képviselőivel, de nem született megegyezés, ezért szervezték a tiltakozást.
A tárgyalások azért hiúsultak meg, mert nem kaptak konkrét ajánlatot az illetékes minisztériumtól, így nem volt miről egyeztetniük
- közölte Ivo Suskovic, az állami tisztviselők szakszervezetének elnöke.
Ezzel szemben a tárca azt állítja: szándéknyilatkozatot ajánlott fel, amelyben ígéretet tett arra, hogy állandó párbeszédet folytatnak a szakszervezetekkel mindaddig, amíg meg nem születnek azok a jogi megoldások, amelyek szabályozzák az állami és közszolgálati bérek kérdését, és ki nem egyenlítik a jövedelmeket a különböző intézményekben.
Az új bértörvényről a nyári szünet előtt szavaz a horvát parlament első olvasatban.
A 6415 bírósági tisztviselő többsége nő, fizetéseik pedig 500-600 eurót tesznek ki, ami az érintettek szerint nem elég az alapvető életszükségletekhez. A tüntetésen azt üzenték a kormánynak, hogy mindvégig kitartanak, mert nincs vesztenivalójuk.
Horvátországban már május eleje óta akadozik az igazságügyi szolgáltatás. Korábban az elsőfokú bíróságokon kezdtek kéthetes figyelmeztető sztrájkba a bírók magasabb béreket követelve, most pedig a bírósági tisztviselők nem veszik fel a munkát. A bírákkal rövid időn belül megegyezett a kormány.
A kabinet az igazságügyi alkalmazottak ügyében a bírósághoz is fordult; de a megyei bíróság, majd a legfelsőbb bíróság is arra a következtetésre jutott, hogy „a bírósági tisztviselők és alkalmazottak sztrájkja jogszerű, azt a gazdasági és társadalmi érdekek védelme és előmozdítása céljából szervezték meg”.
Nálunk a pedagógusok lassan két éve próbálják elérni a béremelést, de a kormány szerint törvénytelen eszközökkel, miközben „Brüsszelre” és az ellenzékre mutogatnak.
A Jobbik-Konzervatívok pedig aláírásgyűjtést indított az uniós bérfelzárkózás érdekében.
Címlapkép: MTI/EPA/Antonio Bat