Vona Gábor, a Jobbik elnöke tavaly november tizennyolcadikán jelentette be, hogy az elkövetkezendő tizennyolc hónapban, minden hó tizennyolcadik napján egy-egy nagy bejelentést tesz, amelyek egyben a reménybeli néppárti kormányzásnak, illetve a hídépítésnek a pillérjei is lesznek. A pártelnök második személyes vállalásként az európai bérkiegyenlítésért való küzdelmet nevezte meg. Ennek érdekében úgynevezett európai polgári kezdeményezés elindítását tűzte ki célul, hogy az európai bérunió a közösség alapelvei közé kerüljön. „Egyenlő munkáért, egyenlő bért!” - fogalmazta meg a Jobbik javaslatának vezérgondolatát Vona Gábor. Az európai polgári kezdeményezés elindításához, ahhoz hogy az Európai Bizottság napirendre tűzze a kérdést, hét uniós tagállamban egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjteni. A Jobbik külügyi delegációja ezért kelet-közép-európai körútra indult, hogy szövetségeseket gyűjtsön. Bulgáriában a bolgár Hazafias Front, Horvátországban a horvát fiatalok nemzeti pártja, a GO!, illetve Észtországban az Észt Konzervatív Néppárt fogadta a jobbikosokat. Szlovákiában és Romániában a Jobbikhoz köthető magánszemélyek segítenék a magyarországi ellenzéki párt kezdeményezését, Szlovéniában pedig egy új pártot alapító független országgyűlési képviselő. Március elején a lengyel Szolidaritás szakszervezet tagjaival találkozik a jobbikos delegáció.
„A kezdeményezésünk első perctől fogva nyitott fülekre talált” – közölte érdeklődésünkre Gyöngyösi Márton. Kiemelte, hogy a Baltikumban különösen fontos kérdés az európai bérkiegyenlítés problémája, ugyanis a lakosság arányában itt a legnagyobb mértékű a fiatalok elvándorlása.
„Amit Magyarországon a bérek leszakadásával megfogalmaztunk, az a Baltikum országaiban hatványozottan igaz” – jelentette ki. Gyöngyösi Márton szerint általános konklúzió, hogy mióta ezek az országok is egy neoliberális gazdaságpolitikával próbálták a felzárkózást elérni, és az életszínvonalbeli különbségeket csökkenteni – különösen az uniós tagság óta -, nemhogy közeledtek volna a nyugati életszínvonalhoz, inkább távolabb kerültek attól.
„Egy észt fiatal előtt is két lehetőség van: otthon marad és éhbérért dolgozik valamelyik multinacionális nagyvállalat összeszerelő üzemében vagy külföldre megy”
- vázolta a baltikumi valóságot a jobbikos politikus.
Gyöngyösi Márton arra figyelmeztet, hogy ha a hanyatló demográfiájú társadalmakat elhagyja a tettre kész, ambícióval rendelkező, egyetemekről kikerülő ifjúság, annak hatása pusztító lehet az adórendszerre, az egészségügyre, a nyugdíjrendszerre, és olyan összeomlást indíthat el, amelynek beláthatatlan következményei lesznek.
„Ezt a folyamatot vagy megállítjuk, vagy egész Kelet-Közép-Európának egy gazdasági-társadalmi traumával kell szembenéznie”
– szögezte le a politikus. Ugyanakkor azt is elmondta: még ha meg is történik a megfelelő korrekció, akkor is évtizedekben mérhető, amíg pozitív eredményeket lehet majd elérni.
Gyöngyösi Márton arra is felhívta a figyelmet, hogy a bérunió Nyugat-Európa érdeke is, ahol a munkaerő szabad áramlása egyre inkább feszültségeket, illetve ellenszenvet kelt a kelet-európai bevándorlókkal szemben. Továbbá szerinte az eurózóna sem lehet erős addig, amíg az a gazdaságpolitika zajlik az Unión belül, hogy a centrum folyamatosan a perifériáról szívja el az erőforrásokat.
„Ez az Unió és az eurózóna végét fogja jelenteni előbb vagy utóbb. Rövidlátó az a politika, amely továbbhalad ezen az instabilitás felé haladó úton”
– tette hozzá.
Jobbik: a Fidesz-kormány a keleti bérszínvonalat tartja fenn
Az ellenzéki párt szerint a Fidesz Brüsszelben csak hallgat, tétlenül nézik, hogy Magyarország teljesen kiürül, több százezren hagyják el az országot az alacsony bérek és a kilátástalan helyzet miatt. A Jobbik sajnálatosnak tartja, hogy a magyar bérszínvonal felzárkóztatásáért semmilyen küzdelem nincs a kormány részéről, a stratégiai szerződéseiben sem kötötték ezt ki a multinacionális cégek irányába. „A Fidesz-kormány elüldözi a magyar embereket, és helyüket az olcsó import munkaerővel kívánják pótolni” – közölte korábban a Jobbik.A jobbikos politikus fontos távlati célnak nevezte a bérunió kapcsán azt is, hogy Kelet-Közép-Európának legyen egy olyan konkrét ügye, amelynek mentén el tud indulni az önmeghatározás útján.
„Kelet-Közép-Európának van egy sajátos sorsa, helyzete Kelet és Nyugat között. Végre egymás felé kellene fordulni, és a közös problémákra közös megoldást találni, felhagyni azzal az önsorsrontó politikával, hogy hagyjuk magunkat a nagyhatalmak által keleti, illetve nyugati irányból megosztatni és befolyásolni”
- jelentette ki.
Gyöngyösi Márton elmondta: a közeljövőben egy konferenciát szeretnének összehívni Budapesten, és egy ünnepi aktus keretében, egy nemzetközi sajtótájékoztatón jelentenék be az európai béruniót kezdeményező beadvány elindítását.
Ukrajnának a függetlenség jelenthetné a jövőt
A Jobbik Oroszországgal kapcsolatos álláspontja is téma volt Észtországban. Gyöngyösi Márton szerint érthető módon a Baltikum nagyon érzékeny az Oroszország-témára. Az ellenzéki párt delegációjának azonban sikerült megértetni a partnereikkel, hogy a Jobbik pragmatikus álláspontot képvisel, és a hatalmi központok közötti érvényesülés lehetőségében hisz. Ukrajna kapcsán a Jobbik beszámolt arról, hogy a magyar álláspontot a Kárpátalján élő 150 ezer magyar sorsa határozza meg. A magyar kisebbség ugyanazokkal a nehézségekkel küzd Ukrajnában, mint az orosz. Ki van téve a kijevi központosító törekvéseknek és soviniszta elképzeléseknek. Ezek Ukrajnát nem közelebb hozzák az európai normákhoz, hanem inkább messzebb viszik. Gyöngyösi Márton szerint Ukrajnának az az igazi tragédiája, hogy a Kelet és a Nyugat szorításában nem találja meg mozgásterét, a függetlensége óta nem volt egyetlen egy pillanata sem, amikor kizárólag ne Moszkvából, vagy Washingtonból irányították volna a kijevi politikát, illetve gondolkodást. A Jobbik politikusának meggyőződése, hogy Ukrajnának az jelentené a jövőt, ha független politikát tudna folytatni, és integrálódna abba a Kelet-Közép-Európába, amely egy önálló identitással rendelkezik. Egyelőre ez az alternatíva még nem létezik, de Gyöngyösi Márton szerint a béruniós kezdeményezés ennek szerény első lépése lehetne. „Fontos, hogy meghaladjuk az etnikai problémákat, és tudjunk ezen túl is gondolkodni. Különben elsöpri ezt a térséget a nagyhatalmak geopolitikai játszmája” – szögezte le a politikus.