Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja a tanácskozásra megérkezve sajtónyilatkozatában azt hangsúlyozta: a migrációs válság kezelésére hozott intézkedések sikere a közös munkában rejlik, az önálló megoldások nem vezetnek sehová. A tagállamoknak együtt kell működniük az unió egysége és az emberi életek megóvása érdekében - hangoztatta a politikus. Reményét fejezte ki, hogy a csütörtöki tanácskozáson részt vevő miniszterek felelősségteljesen fognak közös döntéseket hozni a felvetődő kérdésekben, mivel kevés idő maradt az EU-Törökország március 7-re tervezett csúcstalálkozójáig.
A csütörtöki tanácskozáson a miniszterek tárgyalnak arról a rendeletjavaslatról, amelynek célja a külső határokon végzett ellenőrzések megerősítése. A rendeletjavaslatot, amely a Schengeni határellenőrzési kódex módosítására irányul, az Európai Bizottság 2015 decemberében terjesztette elő. A leendő rendelet az unión belüli biztonság fokozását kívánja szolgálni azáltal, hogy kötelezővé teszi az uniós polgárokra vonatkozó információknak az összes rendelkezésre álló adatbázisban való ellenőrzését.
Ezen kívül a miniszterek megbeszélést folytatnak az európai határ- és parti őrségről szóló, uniós bizottság által szintén decemberben előterjesztett rendeletjavaslatról. Az ügynökség a Frontex és az uniós tagállamok erőforrásait egyesítené, feladata pedig az lenne, hogy nyomon kövesse a migrációs áramlásokat, azonosítsa a gyenge pontokat, valamint válaszintézkedéseket hajtson végre azokban az esetekben, amikor az EU valamely külső határát veszély fenyegeti.
A tanácskozáson részt vevő miniszterek megtárgyalják a szerdán Ausztria, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Koszovó, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Szlovénia illetékesei által Bécsben elfogadott közös nyilatkozatot, amely szerint határozottan csökkenteni kell a balkáni útvonalon zajló migrációs áradatot.
A bécsi megbeszélésen részt vevő illetékesek kijelentették, hogy a védelemre szorulóknak a származási országukhoz a lehető legközelebb kell védelmet nyújtani. Kiálltak amellett, hogy az európai országoknak egyenlő arányban kell viselniük a menekültügyi terheket, azonban a korlátozott befogadási és ellátási lehetőségek miatt, valamint a lehetséges stabilitási kockázat miatt nem lehet a menekülteket ellenőrizetlen mennyiségben befogadni. Kijelentették azt is, hogy a menekültjog nem jogosít fel arra, hogy szabadon lehessen megválasztani a célországot. Hangsúlyozták továbbá, hogy a menekültáradat csökkentésével enyhíteni kell a tranzitországokra eső nyomást is, fokozni kell az együttműködést és a kölcsönös támogatást, valamint közös szabályrendszer alapján kell kitoloncolni a menekülteket.