Prescott, aki Tony Blair egykori munkáspárti miniszterelnök helyettese volt az iraki háború kitörésének idején, a Sunday Mirror című vasárnapi baloldali brit lapban közölt cikkében azt írta: Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár már 2004-ben megállapította, hogy az iraki háború illegális, mivel a beavatkozás elsődleges célja az iraki rendszerváltás volt.
"Mélységes sajnálkozással és indulattal ugyan, de most már úgy gondolom, hogy (Annannak) igaza volt"
- áll Prescott cikkében.
Mea culpa apró hiányosságokkal
John Prescott - aki Lord Prescott néven jelenleg a felső parlamenti kamara, a Lordok Háza tagja - közölte: volt miniszterelnök-helyettesi minőségében
megköveti az iraki háborúban elesett 179 brit katona hozzátartozóit.
A politikus ugyanakkor nagyvonalúan átsiklott a háború iraki áldozatai felett. Pedig ők egy kicsit többen voltak. A hadműveletek során óvatos becslések szerint
150 ezer iraki civil és 30 ezer iraki sorkatona
vesztette életét. Ám nemzetközi orvos szervezetek tavalyi jelentése szerint 2015-ig az áldozatok száma
elérte az egymillió főt is.
A heveny lelkiismeret furdalással küzdő lord tőlük
elfelejtett bocsánatot kérni.
Saját kormányának is hazudott
Prescott egyébként bírálattal illeti egykori főnökét is, azt írva: Tony Blair az iraki háború előtti időszakban túl kevés írásos dokumentációt bocsátott a kabinettagok rendelkezésére a döntések meghozatalához, mivel tartott a kiszivárogtatásoktól. Prescott szerint még a brit titkosszolgálatok által az iraki hírszerzési források megbízhatóságával kapcsolatban megfogalmazott aggályok sem szerepeltek soha a kabinet elé terjesztett papírokban.
Prescott őszinteségi rohama egyébként nem véletlenül épp most érkezett. A napokban egy szakértői vizsgálat megállapította: Nagy-Britannia úgy csatlakozott 2003-ban az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére.
A hétévi munkával összeállított, tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas vizsgálati jelentés leszögezte, hogy az invázió kezdetének idején nem a katonai beavatkozás volt a végső lehetőség az iraki válság rendezésére, és Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimje akkor már
nem jelentett közvetlen fenyegetést.
A bizottságnak nem volt feladata a háború törvényes mivoltának vizsgálata, de a jelentés annyit leszögezett, hogy "távolról sem kielégítő" az a mód, ahogy annak idején a Blair-kormány törvényesnek minősítette a brit katonai beavatkozást. A vizsgálat egyértelműen feltárta azt is, hogy Nagy-Britannia hibás hírszerzési adatok és értékelések alapján csatlakozott az iraki háborúhoz.
Az elesett brit katonák hozzátartozói
jogi eljárás megindítását tervezik Blair ellen,
az alsóház elé pedig több képviselő indítványt tervez beterjeszteni annak megállapítására, hogy Tony Blair az iraki háború előtt szándékosan félrevezette a parlamentet. Ha ezt a törvényhozás megszavazza, akkor a volt munkáspárti kormányfőt akár el is tilthatják bármilyen közhivatali tisztség betöltésétől.