A The Observer című vasárnapi újság által ismertetett tanulmány készítői kimutatták, hogy több mint száz olyan parlamenti választókörzetben, amelyben a szavazók többsége – más területi felosztásban – az Európai Unióból való kilépésre voksolt a 2016 júniusában tartott népszavazáson, ma már a bennmaradást támogatják többen.
A kutatás eredményei jelentős hatással lehetnek a Brexittel kapcsolatos csatákra a brit parlamentben – állapította meg a lap.
A referendum óta készült egyik legátfogóbb – a hagyományos közvélemény-kutatásoknál jóval összetettebb módszerrel készült – ilyen jellegű tanulmány szerint a változás jórészt a parlamenti ellenzék legfőbb erejét adó Munkáspárt azon szavazóinál tapasztalt fordulatnak köszönhető, akik 2016-ban még a kilépést támogatták. A legerősebbnek Anglia északi részén és Walesben bizonyul a trend. Mindkét terület a Labour hátországának számít.
A lap szerint a fejlemények további nyomást jelenthetnek a Munkáspárt vezetőjére, Jeremy Corbynra, hogy változtasson álláspontján. A párt ugyanis ellenzi, hogy felülvizsgálják az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból.
A Focaldata piackutató intézet kutatói a YouGov közvélemény-kutató intézet két, összesen több mint 15 ezer ember megkérdezésével még a brit kormány Brexittel kapcsolatos javaslatainak július 6-i ismertetése előtt készült közvélemény-kutatását és a brit statisztikai hivatal (ONS) adatait felhasználva készítették el elemzésüket a Best for Britain nevű Brexit-ellenes kampány és a Hope Not Hate rasszizmusellenes csoport megbízásából.
A Focaldata modellje szerint 2016-ban a 632 angliai, skóciai és walesi parlamenti választókerületből 229-ben szavazott a többség a bennmaradásra, 403 a kilépésre. Jelenleg 341-ben vannak fölényben a bennmaradás támogatói, 3 körzet megosztott, 288-ban a kilépést támogatják többen.
A 112 körzetből, ahol fordulatot jeleznek, Liverpool Waltonban mérhető a legnagyobb változás, 14,3 százalékkal – 46,2 százalékról 60,4 százalékra – nőtt a bennmaradáspárti tábor. Skóciában egy parlamenti választókerületben modelleztek fordulatot, Walesben 14-ben, Angliában 97-ben. Összességében a modell az EU-pártiak 53 százalékos többségét mutatja a kilépéspártiak 47 százalékával szemben.
A kutatás szerint a fordulat a fiatal szavazók és a kisebbségek véleményében bekövetkezett változásnak is köszönhető.
A változást mutató 112 körzet között van például a kormányzó Konzervatív Párt nemrég lemondott külügyminisztere és a keményvonalas Brexit-tábor szószólója, Boris Johnson választókerülete is, Uxbridge és Dél-Ruislip, ahol 43,6 százalékról 51,4 százalékra emelkedett a bennmaradás pártolóinak aránya. A kilépéspárti tábor egy másik tory vezéralakja, Michael Gove körzetében szintén fordulatot jeleznek, csakúgy mint három kilépéspárti munkáspárti képviselő választókerületében.
A modell szerint ellenkező irányú fordulat egyetlen körzetben sem jelezhető, a Brexit támogatottsága viszont egyes választókerületben emelkedett.
Az EU-párti tábor szerint az eredmények nagyobb meggyőződéssel támogathatják a Brexit újragondolását – írta a The Observer, amely szerint a bennmaradáspárti parlamenti képviselők közül néhányan még mindig kételkednek abban, hogy jelentős fordulat következett be, és úgy vélik, hogy egy esetleges újabb szavazás nagy kockázatot jelentene.
A brit európai uniós tagság várhatóan 2019 márciusában szűnik meg. A kilépés feltételrendszeréről szóló végső megállapodásról – amennyiben sikerül egyezségre jutni az Európai Bizottsággal – parlamenti szavazás dönthet, de felmérések szerint egyre többen vannak, akik szerint népszavazáson kellene végső szót mondani a Brexitről. Theresa May kormánya határozottan elutasítja ezt.
A 2016-os népszavazás a kilépéspártiak szűk, 51,9 százalékos többségét hozta a bennmaradást támogatók 48,1 százalékával szemben az Egyesült Királyságban úgy, hogy Skóciában és Észak-Írországban az EU-tagság pártolói voltak többségben.