A kivételes eljárásban tárgyalt javaslathoz - amelyről így már várhatóan kedden szavaz a Ház -, a bizottság egy olyan változtatást tett, amely szerint ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek.
Ezeket az előzetes megállapodásokat a föderatív állam kormányával a törvény hatályba lépését követő fél éven belül meg kell kötni.
A bizottsági módosítás a hatálybalépést is előbbre tolja, szeptember 1-je helyett a kihirdetést követő napra teszi ezen passzus esetében.
A feltételeket nem teljesítő intézmények már 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel elsős hallgatókat, ez az eredetileg benyújtott javaslatban még 2018 szeptemberében következett volna be.
Nagyobb a füstje
Ahhoz viszont, hogy az Országgyűlés elfogadja majd a módosítást, a jelenlévő honatyák négyötödének is támogatnia kell a javaslatot. Ez aligha sikerülhet, mivel az ellenzék nem támogatja CEU-ellenes lépéseket, és ez nem csak a baloldali pártokra, hanem a Jobbikra is igaz.
Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az ellenzéki párt nem fog beállni a törvénymódosítás mögé.
Hangsúlyozta, hogy a CEU szellemisége "mindig is nagyon távol állt a Jobbiktól", de elutasítják azt a "bolsevik típusú hatalomgyakorlást, amelyet a Fidesz meghonosított."
Szávay volt az is, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett törvénymódosítás a határon túli magyar egyetemek működését is veszélybe sodorhatja, ha nem kellő óvatossággal nyúlnak a kérdéshez, mivel a magyar állam által anyagilag támogatott erdélyi magyar egyetemek sem államközi szerződés alapján működnek.