Több mint kilenc év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek csütörtökön a németországi Chemnitzben egy szíriai férfit egy erőszakos tüntetésekhez vezető halálos késelés miatt - számolt be róla az MTI.
Miért most és miért pont Szászországban kezdtek tüntetni a németek a bevándorlók ellen?
A kelet-németországi Chemnitzben augusztus 26-ra virradóra halálos késelés történt. Dulakodás után, a belvárosban, menekültek három embert megkéseltek, köztük a szintén a bevándorló-hátterű, német-kubai Daniel H. belehalt a sérüléseibe. Két feltételezett elkövetőt, egy 23 éves szíriai és egy 22 éves iraki férfit még aznap elfogtak.
A chemnitzi tartományi bíróság bizonyítottnak találta, hogy az országba menedékkérőként érkezett 24 éves férfi és nemzetközi körözés alatt álló iraki tettestársa tavaly augusztus 26-án hajnalban leszúrt egy 35 éves kubai származású német állampolgárt, és súlyosan megsebesített egy másik férfit.
A vádlottat emberölésért és súlyos testi sértésért kilenc év hat hónap szabadságvesztésre ítélték.
Az ügyészség tíz év börtönbüntetés kiszabását indítványozta. A védelem a vádlott felmentését kérte. Az ítélet nem jogerős. Kihirdetése után a szíriai férfi ügyvédei bejelentették, hogy fellebbeznek.
A bűncselekmény esetenként erőszakba torkolló demonstrációk nemzetközi figyelmet kiváltó sorozatához vezetett a Szászország tartománybeli városban, és feszültséget okozott a szövetségi kormányt alkotó pártok - a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) - között.
Az eset napján, 2018. augusztus 26-án nem bejelentett tüntetést tartottak Chemnitz központjában. A legnagyobb német lap, a Bild a hírportálján a megmozdulásról akkor azt írta, hogy a demonstrálók csoportja dühöngő tömeggé változott. Kiemelték, hogy "hihetetlen jelenetek játszódtak le: radikálisok külföldinek tartott emberekre vadásztak".
Erőszakos cselekmények másnap, augusztus 27-én is történtek, az időközben nyilvánosságra került részletek szerint megtámadtak egy zsidó vendéglőt és az SPD híveinek egy csoportját. Ezeket a cselekményeket a német nyilvánosságban az elkövetők idegenellenességének és szélsőjobboldali, jobboldali radikális nézeteinek tulajdonították.
Angela Merkel kancellár és szóvivője egy videofelvétel alapján hajtóvadászatként jellemezte a 2018. augusztus 26-i spontán tüntetéseken történteket. A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője, Hans-Georg Maassen nyilvánosan kétségbe vonta ezt az értékelést. Kijelentése feszültséget keltett a koalícióban. A BfV vezetőjét az üggyel összefüggésben 2018 novemberében nyugállományba helyezték.