Mint azt már korábban többször megírtuk, tavaly április 30-án Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be, hogy a vasúti szállítások lebonyolításával foglalkozó Metrans Európa egyik vezető kikötő-logisztikai vállalata, a német Hamburger Hafen und Logistik részvénytársaság (HHLA AG) leányvállalata logisztikai és raktározási terminált épít Csepelen. Az ígéret szerint a beruházás első fázisában 200 új munkahelyet teremt a cég. Az azonban már csak 2016. január 8-án, a vonatkozó kormányrendelet alapján összehívott közmeghallgatás lakossági tájékoztatójából derült ki, hogy a terminálon veszélyes anyagokat is tárolnának átmenetileg, illetve rakodnának át a vonatokról a közúti szállító járművekre.
Most akkor milyen veszélyes anyagokról is van szó?
A kora estére meghirdetett közmeghallgatáson annyian jelentek meg (kb. 120-130-an), hogy az emberek be sem fértek mind a csepeli városháza nagytanács termébe. Minden érdeklődőnek már a bejáratnál a kezébe adták a Metrans tájékoztatóját. Míg a cég nyilvános biztonsági jelentésében az szerepelt, hogy a tervezett logisztikai és raktározási terminál felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősül, ahol bármilyen veszélyes anyag előfordulhat (toxikus anyagok, tűzveszélyes folyadékok), addig a tájékoztatóban már jóval finomabban fogalmaztak.
„A kereskedelmi és szállítási forgalomban mozgó és konténerben szállítható áruk, anyagok között vannak olyanok, amelyek veszélyesnek minősülnek, így ezek kezelésére szigorú biztonsági előírások vonatkoznak. A tervek szerint a METRANS most épülő terminálján is mozognak ilyen áruk teljesen legálisan, amelyek a terminál tervezett összforgalmának egy kis hányadát, mintegy 2-6 százalékát teszik ki. A veszélyes anyagok – például alkoholos italok, olajok – eleve speciális, többfalú, nagy fizikai behatást elviselő speciális szállító konténerekben vannak.”
A Metrans azt is definiálta a tájékoztatójában, hogy szerintük mi minősül veszélyes anyagnak:
„Nagyon sokféle, a hétköznapi életben is ismert és használt anyag számít veszélyes anyagnak az erre vonatkozó szigorú európai szabályozás szerint. Például különféle tisztítószerek (pl. hypó) vagy alkoholok. A METRANS például viszkit vagy egyéb röviditalokat is szállít, gyakorlatilag mindent, ami a boltokban kapható. De például a gépkocsigyártásban széles körben használt légzsákok is veszélyes anyagnak számítanak vagy a gépkocsi műszerfalak anyaga.”
A közmeghallgatás meghívójához csatolt biztonsági jelentésben az szerepelt, hogy a terminálon esetlegesen bekövetkező konténersérülés esetén az anyag tulajdonságaitól függően toxikus gázfelhő terjedésével, tócsatűz kialakulásával és csatornaszennyezéssel, talajszennyezéssel is számolni kell. Az sem a Metrans tájékoztatójából, sem pedig a közmeghallgatáson elhangzottakból nem derült ki, hogy ezek közül melyiket okozhatja mondjuk a veszélyes anyagnak számító whisky, vagy a gépkocsik légzsákja. A biztonsági jelentésben egyébként az akrolein, a dietil-éter, a gázolaj, a propán-bután, az acetilén és az oxigén tulajdonságait mutatták be.
Érdemes kiemelni az akroleint, amely egy szúrós, rendkívül kellemetlen szagú, színtelen folyadék. Erős méreg, amely vízben jól oldódik, korlátlanul elegyedik a legtöbb szerves oldószerrel. Az akroleint nagy mennyiségben használják akrilsav gyártására, ami fontos műanyagipari alapanyag. A dietil-éter (egyszerűbben éter) színtelen, jellegzetes szagú, bódító hatású folyadék, gyorsan párolog. Tűzveszélyes anyag, levegővel keveredve robbanó elegyet alkot. Felhasználása nagy óvatosságot kíván. Az acetilén rendkívül labilis, könnyen szétesik alkotóelemeire, intenzív hőfejlődés mellett, robbanásveszélyes.
Ezután már mindjárt érhetőbb, hogy a Metrans terminálja miért minősülne felső küszöb értékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek. Nem a whisky, meg a légzsák miatt…
A csepeli Fidesz kapitulált: megfutamodott a közmeghallgatástól
A közmeghallgatás feszült hangulatát megalapozta, hogy Borbély Lénárd polgármester távol maradt az általa összehívott eseménytől. Állítólag azért, mert így akarta biztosítani a lakossági tájékoztatás „szakmai” jellegét. De nem csak Borbély választott magának inkább más programot péntek estére. A városvezetés többi tagja, illetve a teljes Fidesz-KDNP-frakció sem jelent meg.
„Hol van a polgármester? Miért bújt el?”
– kérdezték dühösen bekiabálva a fideszes városvezetés megfutamodásán felháborodott csepeliek. Borbélyék lényegében vágóhídra küldték a Metrans képviselőjét és szakértőit, akiknek esélyük sem maradt a higgadt, szakmai egyeztetésre a lakossággal.
A polgármester távollétében, Süle László Csaba, a csepeli Városfejlesztési és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. vezetője képviselte a kerületet, míg a METRANS Konténer Kft. részéről Ille Balázs üzemeltetési vezetőnek jutott az a hálátlan feladat, hogy szembenézzen azokkal a megjelent lakosokkal, aki úgy érezték, hogy őket kihagyva, a fejük fölött döntöttek egy az egészségükre, környezetükre is hatással bíró beruházásról. (A városházán osztogatott Metrans tájékoztatóján is Ille neve szerepelt.)
A közmeghallgatás eredeti forgatókönyve szerint először Ille Balázs mutatta volna be röviden a Metrans történetét és profilját, de a lakosság gyorsan belefojtotta a szót, ahogy Dr. Sárosi György veszélyes áru szakértőnek és Dr. Czimer Zsolt tűz-és katasztrófavédelmi mérnöknek sem engedték meg, hogy megtartsák rövid előadásukat.
A csepelieket elsősorban az érdekelte, hogy egy, a Duna partján épülő felső küszöb értékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, amelynek a területe benyúlik a Fővárosi Vízművek ivóvízbázis védőterületére, veszélyezteti-e az ivóvízbázist? Az üzem milyen hatással lesz a közlekedésre, milyen zajártalmakra lehet számítani? Miért az alapkő letétele, és az építkezés megkezdése után tartanak közmeghallgatást és kérik ki a csepeliek véleményét? A városvezetés lényegében az utolsó pillanatig hallgatott a veszélyes anyagokról, de a csepel.hu-un és az önkormányzat hivatalos lapjában, a Csepeli Hírmondóban is csak a munkahelyteremtést hangsúlyozták. Az üzem területének közelében élők azt is sérelmezték, hogy az építkezés következtében anyagi káruk keletkezett, a lakóházak falai több helyen is megrepedtek.
Ille Balázs üzemeltetési vezető ígéretet tett arra, hogy a kárt szenvedett lakosokat kártalanítani fogják. A Metrans nem számol forgalomnövekedéssel, a vasúti forgalomra helyezik a hangsúlyt, és főként éjszaka szállítanának. Továbbá zajvédő falakat is terveznek. (Herceghalmon éppen a zajszennyezés aggálya miatt gyakorolt nyomást a lakosság a helyi önkormányzatra, így végül nem valósult meg a Metrans-csoport egy hasonló beruházása.) Elhangzott az is, hogy a biztonsági jelentésben leírtakkal szemben, nem fogják felnyitni a konténereket, azt csak a hatóságok emberei nyithatják fel ellenőrzés céljából. Ille elismerte, hogy az üzem területe belóg a Fővárosi Vízművek ivóvízbázis védőterületére, de ő, és a szakértők is határozottan állították, hogy nem alakulhat ki olyan baleset, amely a vízbázist, a Dunát vagy a lakóövezetet veszélyeztetné.
Mint kiderült, a Metransnál is olvassák a cikkeinket, a közmeghallgatáson kivetítőre kerültünk. A cég képviselője így bizonyította a lakosoknak, hogy a Metrans minden elérhetőségével, táblán is tájékoztatta a csepelieket a beruházásról.
A Jobbik szerdai sajtótájékoztatóján a párt csepeli elnöke, Lehmann Viktor jelentette be, hogy információik szerint az üzem területe benyúlik a Fővárosi Vízművek ivóvízbázis védőterületére, ahol pedig tilos lenne a veszélyes anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása és lerakása. Az Alfahír tájékoztatást kért a Fővárosi Vízművektől, akik válaszlevelükben azt írták, hogy nem volt tudomásuk a Metrans tevékenységéről, és nem kaptak semmilyen hatástanulmányt sem, pedig azt hivatalból meg kellett volna nekik küldenie az illetékes, engedélyező hatóságnak.
„A Fővárosi Vízművek Zrt. kiemelt feladatának tekinti és mindent elkövet annak érdekében, hogy az ivóvízbázisokat megóvja. Társaságunk megköszönve, hogy felhívták figyelmét egy esetleges kockázatra, haladéktalanul tájékozódik az érintett ügyben, és amennyiben tudomására jut bármilyen tevékenység, amely a vízbázisokat veszélyezteti, törvény adta jogával élve megteszi a szükséges jogi lépéseket”
- írták lapunknak adott válaszukban.
Nincs még engedély a veszélyes anyagokra
Miközben már javában folyik a terminál építése, Ille Balázs válaszaiból az is kiderült: bár a Metrans jogerős építési engedéllyel rendelkezik, ahhoz, hogy 2017-től veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemként működhessenek, még a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól is szükség van több engedélyre is (többek között vízjogi engedélyre). Az engedélyeztetési eljárás még folyamatban van, így még egyáltalán nem biztos, hogy a - bevallásuk szerint - az összforgalom 2-6 százalékát kitevő veszélyes anyagokat tartalmazó speciális konténerek valóban megérkezhetnek Csepelre. A kormányrendelet alapján összehívott közmeghallgatás az egyik előfeltétele az engedélyezésnek. Ezt a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság megjelent képviselője is megerősítette. Korábban a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordultunk kérdéssel az engedélyek kapcsán, de ők is arról tájékoztatták lapunkat, hogy
„a veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos hatósági engedélyezés, felügyelet, ellenőrzés, többek között a felső küszöbértékű és küszöb alatti üzemek, kiemelten kezelendő létesítmények, veszélyesáru- (közúti, vasúti, vízi és légi) szállításának létesítményei is, továbbá a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos feladatok az iparbiztonsági hatáskörben eljáró katasztrófavédelmi igazgatóságok feladatkörébe tartoznak, Budapest területén ez a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság.”
Továbbá a veszélyes áruk biztonságos szállításának kérdései kapcsán a közúti szállításra vonatkozó szabályzat (ADR) alapján az ellenőrzések során hatóságként szintén a katasztrófavédelmi igazgatóságok járnak el. Az esetlegesen érintett vízbázis kapcsán a vízvédelmi, vízügyi hatósági feladatkörök pedig szintén a katasztrófavédelmi igazgatóságok hatáskörébe tartoznak. A Kormányhivatal csak logisztikai központra adott létesítési engedélyt a Metransnak.
Santos árnyékában
A magyar környezetvédelmi hatóság kiiktatása a beruházás engedélyezési eljárásából egészen hajmeresztően világítja meg az Orbán-kormány elmúlt öt éves tevékenységét, amely során tudatosan leépítette a felügyeleti szerveket. Az elmúlt időszakban több ipari katasztrófa közeli-helyzet is borzolta a kedélyeket, kezdve a 2010-es vörösiszap-katasztrófával, amely bebizonyították, hogy a jogszabályalkotás a beruházóknak kedvez az állampolgárokkal szemben.
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője is arra hívta fel a figyelmet, hogy kötelező pénzügyi garanciális alap nélkül, amely által finanszírozni lehet a kármentesítést egy esetleges katasztrófa-helyzet esetén, vagy abban az esetben, ha csődbe megy az adott vállalat, nem érvényesíthető a szennyező fizet elve. Ennek megfelelően adóforintokból kell a kármentesítést végrehajtani.
A lakossági fórum külön pikantériát ugyanakkor az adta, hogy miközben a felek egymást próbálták meggyőzni, Brazília legnagyobb kikötőjében épp egy lángra kapott veszélyes anyagokat tároló konténerterminált próbáltak megfékezni a tűzoltók.
A közmeghallgatáson megjelentek nem akarnak veszélyes anyagokat
Kelletlenül a jegyző, Dr. Szeles Gábor, aki a közmeghallgatáson megjelent csepeliek felszólítására volt hajlandó válaszolni, elmondta, hogy az önkormányzat építéshatósága a Metransnak irodaépületre adott építési engedélyt. Arról is tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a közmeghallgatásnak nincs ügydöntő szerepe. Jegyzőkönyv és hangfelvétel készül, majd a rögzített szakmai kérdések, vélemények alapján mérlegeli a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, hogy megadja-e az engedélyeket a veszélyes anyagok beszállítására, átrakására, átmeneti tárolására és kiszállítására.
A közmeghallgatáson így hiába utasították el egyhangúan, kézfeltartással a megjelent csepeliek, hogy a cég veszélyes anyagokat kezeljen a területén.
A Jobbik népszavazást kezdeményez
Lehmann Viktor, a Jobbik csepeli alapszervezetének elnöke az Alfahírnek eljuttatott közleményében azt írta: a párt felháborítónak tarja, hogy a városvezetés részéről sem a polgármester, sem pedig egyetlen Fidesz-KDNP-s képviselő nem jelent meg.
„Ez a sunnyogó magatartás világosan mutatja, hogy a csepeli Fidesz eltávolodott a lakosságtól és nem fontos számára a csepeli emberek véleménye”
– írta Lehmann.
A Jobbik az ügy fontosságára való tekintettel kezdeményezi, hogy népszavazás keretében kérdezze meg a város vezetése a lakosságot a beruházásról.