A bíróság döntése arcpirító, a tábla mondvacsinált indokokkal küldte vissza az ügyet első fokra - mondta Ibolya Tibor az újság szerdai számában közölt interjúban a Fővárosi Ítélőtábla Biszku-perben hozott döntéséről, amelyben hatályon kívül helyezte az elsőfokú, elmarasztaló ítéletet, és új eljárást írt elő.
A főügyész kifejtette: a bírói munka lényege a döntésről szól, a bírónak döntenie kell, ha az elé vitt bizonyítékok alapján ez lehetséges. A Biszku-ügyben viszont a bíróság azt kérdőjelezte meg – lényegében a védő álláspontját felhasználva –, hogy az ügyészség által elé tárt bizonyítékok elégségesek ehhez.
"A védelem csörgősipkás bohócot csinált a bíróságból, amely ahelyett, hogy ezt kikérte volna magának, még asszisztált is hozzá" - mondta. A közvélemény szerinte eközben az ügyészségen kéri számon az eljárás elhúzódását. Hozzátette, ezt nem hagyja, mert itt "nem arról van szó, hogy az ügyészség nem végezte el a dolgát, hanem arról, hogy a bíróság nem mert eleget tenni a kötelességének, és ezt történelmietlen, iratellenes és végrehajthatatlan bizonyítási iránymutatásokkal leplezte".
Arról, hogy a táblabíróság iránymutatásként több dolgot is előírt az új eljárást lefolytató bírói tanácsnak, kifejtette: az első pont többek között arról szólt, hogy az MSZMP korabeli iratai nem használhatók fel önmagukban okirati bizonyítékként, mert nem hatóság állította ki őket, így nem számítanak közokiratnak. Ez Ibolya Tibor szerint teljesen elfogadhatatlan, soha senki nem kérdőjelezte meg ugyanis a jelenleg levéltárakban őrzött, korabeli MSZMP-jegyzőkönyvek és -okiratok hitelességét, ezért ebben a körben szakértőt kirendeltetni egész egyszerűen felesleges.
Arra a felvetésre, hogy a bíróság megkérdőjelezte Kahler Frigyes tevékenységét, tulajdonképpen elfogultnak nevezve a történészt, a főügyész úgy reagált: a bíróság logikája szerint olyan embert kellene kirendelni, aki a korszak szakértője, és Biszkuval, 1956-tal kapcsolatban legalábbis semleges véleményt fogalmaz meg. Ilyen, tekintélyesnek nevezhető történész azonban nincs. A sortüzek egyetlen vitathatatlanul hiteles szakértője Kahler Frigyes. Megmosolyogtató lenne, ha valaki azt mondaná mondjuk Budapest világháborús ostromával kapcsolatban, hogy nem rendelhetem ki szakértőként Ungváry Krisztiánt - mondta a fővárosi főügyész.
Mint ismert, a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasított másodfokú végzésével az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel megvádolt Biszku Béla ügyében.
A Jobbik korábban többször kezdeményezte az 1956-os szabadságharc forradalom vérbe fojtójának és az ezt követő megtorlások levezénylőjének felelősségre vonását. 2010-ben Biszku ellen feljelentést tett a kommunista bűnök tagadása miatt, majd 2011 januárjában megtörtént a vádemelés, majd februárban a bíróság megkérte az Alkotmánybíróság véleményét, a válaszig pedig felfüggesztették a nyomozást.
Egy 1997-es állásfoglalás alapján továbbá azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy soron kívül foglalkozzanak az indítvánnyal, de akkor túl sok eredmény nem történt. Ezután 2012 februárjában tett ismét feljelentést a Jobbik Biszku Béla ellen kommunista és emberiességellenes bűncselekmények elkövetése miatt.
A nemzeti párt politikusai, Novák Előd, Szilágyi György és Apáti István által benyújtott feljelentésben szerepelt kényszervallatás, felbujtóként elkövetett emberölés, a magyar állam területe elleni hűtlenség és felségsértés is. Az ügyészség tájékoztatása szerint az e bűncselekmények miatt indult nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntették. Ezzel együtt az eljárás nyomán beszerzett adatok alapján az internálás, politikai okokból történő kitelepítések ügyében ismeretlen tettes ellen új nyomozást rendeltek el az említett tényállással.
Az országgyűlési képviselők évek óta küzdenek azért, hogy a kommunista rendszer bűnöseinek felelniük kelljen tetteikért és megvonják tőlük a luxusnyugdíjaikat. Szilágyi több alkalommal tett feljelentéseinek viszont most úgy tűnik meglett az eredménye.