A nagy többséggel elfogadott menekültjogi törvény módosítás szerint
a hatóságok elkobozhatják a menekültektől a 10 ezer koronát (1340 euró) meghaladó készpénzt, illetve az ennél nagyobb értékű vagyontárgyakat, hogy a migránsok ezzel is hozzájáruljanak elszállásolásuk költségeihez.
Megszigorítják a családegyesítésre vonatkozó szabályokat is, így a menedékkérők csak három év elteltével kérvényezhetik a családegyesítést. Az eljárás viszont akár további évekig is eltarthat. Ugyanakkor törvénymódosítás alapján a tartózkodási engedélyek idejét is megkurtították.
A változtatás bevallott célja, hogy elriassza a menekülteket attól, hogy menekültstátusért folyamodjanak Dániában. A kisebbségben kormányzó jobbközép kormány törvényt módosító javaslatát a bevándorlásellenes Dán Néppárt, a dán parlament liberális, konzervatív, valamint szociáldemokrata táborának nagy része is támogatta.
A dán menekültjogi szabályozás szigorítása már előzetesen is éles bírálatokat váltott ki. A külföldi sajtó egy része ahhoz hasonlította a készpénz és vagyontárgyak elvételét célzó intézkedést, ami a náci Németországban történt, amikor elkobozták a zsidók vagyonát. Inger Stöjberg integrációs miniszter hétfőn Brüsszelben kényszerült arra, hogy megvédje kormányának a menekültjogi törvény szigorítását célzó javaslatát. Azt megelőzően ugyanis Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa bírálta a dán szabályok szigorítását.
A jogvédők rinyálnak
Jogvédő szervezetek szerint a dán menekültjogi törvénymódosítás az ENSZ menekültügyi egyezményébe ütközik. Tavaly Dániában mintegy 21 ezren nyújtottak be menedékkérelmet, amire még soha nem volt példa. Becslések szerint 2016-ra ez a szám 25 ezerre emelkedhet. Az európai uniós tagállamok között Dánia vezeti a sort az egy lakosra jutó menekültek számában.