Beszámoltunk arról, hogy az Orbán-kormány kedd éjszaka salátatörvényt nyújtott be a „kivezetésre szánt” állami vagyon „mielőbbi”(!!!) privatizációja érdekében, amiben többek között létrehozzák a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, valamint a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltatóból (NISZ Zrt.) vagyonkezelőt csinálnak, de van még egy részlete a Semjén Zsolt-Mager Andrea javaslatának, ami megér egy külön cikket.
Salátatörvényt nyújtottak be a „kivezetésre szánt" állami vagyon „mielőbbi"(!!!) privatizációja érdekében
A Fudan Egyetem és a terasznyitás/25 ezer áldozat örve alatt az Orbán-kormány egy eddiginél is komolyabb manőverbe kezdett az állam privatizálása terén: egy olyan kiskaput építene a rendszerbe, amely megnyitná a lehetőséget a közvagyon mielőbbi magánosítása előtt.
A kormányzat szerint, úgy tűnik, 2021 áprilisában jött el az ideje annak, hogy segítsék az ÁSZ-elnökének, Domokos Lászlónak a munkáját.
A törvényjavaslat értelmében mostantól az ÁSZ Szervezeti és Működési Szabályzata keretein belül az elnök kijelölhet még egy alelnököt, akinek aztán ugyanolyan jogkörei lennének, mint a jelenlegi alelnöknek. Azaz, a kijelölt alelnök „az elnök akadályoztatása esetén az elnök által szabályozott jogkörben gyakorolja az elnök jogait és ellátja kötelezettségeit”, illetve a már meghatározott ellenőrzési terv és stratégia végrehajtásáról gondoskodni köteles”.
Azt tudni kell, hogy az ÁSZ elnökét a Parlament kétharmados többséggel választja meg; Domokos László megbízatása 2010. július 5-én hatályos, és 12 évre szól, azaz 2022-ben, az országgyűlési választások utáni hetekben jár le a mandátuma. Eddig egy alelnök segítette a munkáját, akit az elnök nevezett ki szintén 12 évre. Ezt a pozíciót 2020. július 20-tól Holman Magdolna tölti be.
Mivel az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, elvileg javaslataival és következtetéseivel a közpénzek szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását, használatát segíti elő, nyilván nem mindegy a jelenlegi kormány számára, hogy egy esetleges kormányváltás, vagy vezetőcsere mennyiben érinti a szervezet működését.
Tekintettel arra, hogy a változást mégiscsak az új privatizációs törvénybe szuszakolták bele, az egész módosításnak ad egy baljós árnyalatot.
Egyébként az új alelnök kinevezését (ami akár 2033-ig(!) is szólhat) nem igazán tudta mivel megindokolni az Orbán-kormány.
"A módosítás indoka az Állami Számvevőszék elnökének munkájának elősegítése, az Állami Számvevőszék működésének még hatékonyabbá tétele érdekében, hasonlóan más uniós tagállamokhoz"
- írták.
Emlékezetes, a korábbi fideszes országgyűlési képviselő, Domokos László vezette Állami Számvevőszék a 4 évvel ezelőtti országgyűlési választások során is fontos szerepet játszott. 2017 decemberében ugyanis gigabírságot szabott ki a Jobbikra, összesen több mint 660 millió forintos büntetéssel sújtva a választási kampányra készülő pártot.