Trump a nevadai Elkóban tett kampánykörútja után jelentette be ezt, de nem bocsátkozott részletekbe, nem mondta, hogy Oroszország szerinte mivel sérti meg az egyezményt. "Felbontjuk a szerződést, majd fegyvereket fogunk fejleszteni, hacsak Oroszország és Kína nem egyezik bele egy új megállapodásba" - fogalmazott Trump. "Oroszország megsértette a szerződést, mégpedig sok éven keresztül" - mondta, hozzátéve: nem tudja, hogy elődje, Barack Obama miért nem tárgyalt ez ügyben az oroszokkal, s miért nem hátrált ki a szerződésből.
A The New York Times című napilap már egy nappal Trump bejelentése előtt azt írta, hogy az INF felmondásáról fogja tájékoztatni szombaton Moszkvában az orosz külügyminisztert John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. A lap emlékeztetett arra: a Trump-kormányzat régi szándéka a kilépés e szerződésből, részben mert Oroszország szerinte megsérti az egyezményt, részben pedig azért, mert az egyezmény betartása megakadályozza Washingtont olyan új fegyverzetek telepítésében, amelyekkel ellensúlyozhatja Kína közepes hatótávolságú fegyverzetének növekvő arzenálját.
James Mattis amerikai védelmi miniszter október 4-én Brüsszelben "tarthatatlannak" nevezte az INF-szerződés Oroszország általi megsértését, s ismételten figyelmeztetve Moszkvát: amennyiben nem változtat, az Egyesült Államok is kénytelen lesz hasonló képességeket kifejleszteni.
Oroszország is már korábban kilátásba helyezett "válaszlépéseket", számítva az amerikai kihátrálásra. Éppen egy évvel ezelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban már jelezte: országa "haladéktalanul és szimmetrikus módon" reagál majd, ha az Egyesült Államok felmondja a szerződést.
Az INF-szerződést - Szerződés az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a közepes és rövid hatótávolságú rakétáik felszámolásáról - Washingtonban írta alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) főtitkára 1987. december 8-án. Az amerikai szenátus fél évvel később, 1988. május 27-én ratifikálta, és a moszkvai június 1-jei ellenjegyzést követően lépett életbe.
A szerződés földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezett. A hatótávolságot 500-5500 kilométerben határozták meg. Az egyezmény - amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában - megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.