Ahogy arról már frissen hírt adtunk, Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 1,1 százalékkal csökkent az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest.

Az előző negyedévhez viszonyítva a magyar gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi első becsléséből az is kiderül, hogy legnagyobb mértékben az ipar járult hozzá a hazai gazdasági teljesítmény csökkenéséhez.

Ugyanakkor ma két másik ország GDP-változására is fény derült a régiónkban.

A lengyel GDP két ezrelékkel csökkent éves szinten

Lengyelország hazai összterméke 0,2 százalékkal csökkent az első negyedévben éves összevetésben - áll a lengyel statisztikai hivatal kedden ismertetett gyorsbecslésében.

A PAP lengyel hírügynökség által megkérdezett elemzők nagyobb, 0,9 százalékos éves szintű GDP-csökkenésre számítottak a tavalyi utolsó negyedévi 2,3 százalékos emelkedést követően.

A statisztikai hivatal előzetes számításai szerint az első negyedévben a lengyel gazdaság teljesítménye szezonálisan kiigazítva 3,9 százalékkal nőtt 2022 utolsó negyedévével összevetve, ami jócskán felülmúlta a szakértők által becsült 0,7 százalékos bővülést.

A román gazdaság még nőtt is az első negyedévben

A román bruttó hazai termék 2,3 százalékkal nőtt az első negyedévben a tavalyi év azonos időszakához mérten - közölte kedden gyorsjelentésében az országos statisztikai intézet (INS). A romániai gazdaság növekedése a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint 2,8 százalékos volt.

A tavalyi utolsó negyedévhez mérten, a szezonális és naptárhatást is figyelembe véve 0,1 százalékkal nőtt a román GDP január és március között.

A bukaresti kormány előrejelzési szakbizottsága az idei év egészére 2,8 százalékos növekedést prognosztizált. Bár a nemzetközi pénzintézetek kevésbé derűlátók, jellemzően 1,7 és 2,5 százalék közötti GDP-bővüléssel kalkulálnak.

(Címlapkép: Sándor Zoltán/Alfahír)