Sallai Róbert Benedek azt elismerte, hogy hazánkban a génkezelt növények köztermesztése valóban tilos, és a moratóriumot az Alaptörvényben is lefektették, azonban az iparszerű termelést ellátó intenzív állattartáshoz fehérje alapú takarmányra van szükség - ami viszont 85-90 százalékban import génkezelt szójából származik.
[fb_pages_codes:econation]
Magyarország területén jelenleg 77 ezer hektáron termelnek szóját, azonban ez nem fedi le az 540-550 ezer tonnás hazai keresletet. Az ellenzéki képviselő hozzáfűzte: Magyarország klímája és területe amúgy sem alkalmas arra, hogy ezt a mennyiséget megtermelje.
Ebből kiindulva Sallai kijelentette, a jelenlegi, intenzív állattartásra épülő agrárstruktúra képtelen fenntartani hazánk GMO-mentességét.
Az LMP szerint a génkezelt szervezetek jelenléte kapcsán az Orbán-kormány vagy tudatosan téveszti meg a fogyasztókat, vagy egyszerűen fogalma sincs a mezőgazdaság működéséről.
Két tény viszont az előbbi lehetőséget erősíti meg:
- az Orbán-kormány többször is kiállt az EU és az Egyesült Államok közti szabadkereskedelmi egyezmény mellett, amely a tengerentúli vegyipari cégek elől söpörné el a jogszabályi korlátokat;
- az Orbán-kormány a glifozát engedélyének meghosszabbítása mellett szállt síkra Brüsszelben - az Egészségügyi Világszervezet által vélhetően rákkeltőnek tartott növényvédő-szer a GMO-növények elterjedése miatt válik egyre nélkülözhetetlenebbé.
Sallai Róbert Benedek elmondta,
extenzív, legeltetésen alapuló állattartási módra kellene átállni, amely nemcsak környezet- és természetvédelmi igényeket szolgálna, de így az állatok nem GMO-tartalmú takarmányt ennének.
Az, hogy a mezőgazdasági kormányzatban nincs meg a kellő szakmai tudás ahhoz, hogy az ilyen helyzetekben az emberek egészségének érdekében cselekedjen, csak egy okozat. Az ok - derül ki a politikus szavaiból -, hogy az agráriumból kivett források miatt eltűntek a nagy tudást felhalmozó szervezetek, műhelyek (pl.: Kishantos), így a hatalom szakértelem híján nem tud eleget tenni az Alaptörvényben vállaltaknak.