Nem láttuk jönni az űrben őrzött egérspermáról szóló cikket, de tessék, itt van

Nem láttuk jönni az űrben őrzött egérspermáról szóló cikket, de tessék, itt van

Űrben őrzött egérspermából születtek utódok egy japán kutatócsoport munkájának eredményeként – számolt be a szuper hírről az állami hírügynökség.

Azt írják, mindegy hat éven át őrizték a fagyasztva szárított spermiumokat a Nemzetközi Űrállomáson (ISS).

A kifejlesztett technológia lehet kutatók szerint az új "Noé bárkája", amely megmentheti a növényeket és állatokat a kihalástól.

Az űrben tapasztalható sugárzás ellenére összesen 168 egér született 2019 és 2020 között, miután a spermát lehozták az ISS-ről. A kutatást a Japán Űrkutatási Hivatal (JAXA) és a Jamanasi Egyetem tudósai végezték.

Az öt évig és 10 hónapig tartó periódus a világon a leghosszabb, amelyet minták az űrállomáson töltöttek biológiai kutatás keretében - olvasható a Science Advances című tudományos lapban megjelent tanulmányban.

A Vakajama Teruhiko, a Jamanasi Egyetem professzora által kifejlesztett liofilizási - fagyasztva szárítási - technikának köszönhetően a sperma több mint egy éven át megőrizhető szobahőmérsékleten. Ennek köszönhetően nem kellett fagyasztót küldeni az ISS-re a kísérlet érdekében.

A technológia a jövőben alkalmazható lehet a modern reproduktív orvoslásban és az állattenyésztésben.

A kutatás során 12 hím egértől gyűjtöttek spermát a kutatók. A liofilizált minták felét 2013-ban az ISS-re küldték, másik felét a Földön őrizték meg. A minták első csoportját kilenc hónap után hozták le az űrből, hogy ellenőrizzék, a tervek szerint halad-e a kísérlet. Két év és kilenc hónap, majd öt év és tíz hónap után hozták le a következő mintacsoportot.

Bár az űrből visszatért spermiumokra némi hatással volt a sugárzás, a sikerességi arány hasonló volt a Földön mintegy hat éven át őrzött mintákéhoz. Az egerek következő generációja sem mutatott abnormalitásokat - emelte ki a tanulmány.

A tudósok megállapították, hogy a fagyasztva szárított spermiumok akár 200 évig is megőrizhetők az ISS-en mindenféle űrsugárzás elleni védelem nélkül is. Az ilyen technikával megőrzött sperma optimális alapanyag lehet a jövőben a genetikai sokszínűség megőrzési módjainak feltárásához.