A fotós a Népszabadságnak mesélt arról, mit látott a helyszínen.
A pár először is egy különös dologra lett figyelmes: a robbantás helyszínén az egyik ív alatt évek óta él egy mozgássérült, idős hajléktalan, aki éjjel-nappal ott tartózkodik, csak a leghidegebb téli napokon húzódik be hajléktalanszállóra,
szombaton azonban valamiért nem volt a helyszínen.
A párnak ez a furcsaság már a detonáció előtt feltűnt. Néhány méterrel a rendőrök mögött sétáltak, a Dohnányi Ernőnél kanyarodtak be, és két lépésnyire jutottak a saroktól, mikor a robbanás történt.
Először vártak egy kicsit, hátha lesz még egy robbanás, majd gyorsan hívták a 112-t.
A férfi a füsttől és a törmelék porától azt hitte, hogy csak egy sérült fekszik a földön. Közelebb lépve vette észre a másik rendőrt, akinek a nyaki vénáját akkor már szorította egy civil ruhás férfi, aki társával együtt hajolt a sérült rendőrök fölé.
Kiderült róluk, hogy civil ruhás nyomozók, akik két percen belül a helyszínen voltak.
"Magam sem értem, hogy kerültek oda ilyen gyorsan"
- mondta Kleb Attila, akit kedvesével együtt tanúkihallgatásra vittek.
A rendőrségen kérdések sora következett, részletesen el kellett mondaniuk, mit láttak,
a kérdések közt azonban az elsők között szerepelt, hogy hallottak-e a detonáció előtt "Allah Akbar!" kiáltást.
Ilyesmiről azonban szó sem volt, a környék csendes volt a robbanásig.
Kleb állítása szerint őt gyilkosság kísérlete gyanúja, a barátnőjét pedig mindössze néhány perccel később már gyilkosság gyanúja miatt hallgatták meg tanúként.
A tanúvallomási jegyzőkönyvekből kérésük ellenére sem kaptak példányt.