2022. február 24-én Oroszország különleges hadműveletet indított Ukrajna ellen, amiből kialakult egy elhúzódó háború. Mintha nem lett volna elég a két éve tartó koronavírus-járvány a világnak, az orosz-ukrán háború további ártatlan életeket vesz el, s emellett ugyanúgy – ha nem jobban, mint a járványügyi lezárások – hozzájárul az infláció növekedéséhez. Magyarországon elég magas a szegénység és munkanélküliség aránya, erre, mire kilábalna az ország az egyik, gazdaságot megrendítő válságból, máris átfordultunk a következőbe.
Eddig is számolgathattuk, mennyit költünk élelmiszerre és miegymásra, ezentúl még inkább. Hiszen a heves infláció velejárója, hogy a bérek nem növekednek ugyanolyan gyorsan, mint az árak, csak később zárkóznak fel, mivel még nincs miből. Így a korábbinál többet kell dolgoznunk, hogy például egy péksütit megvegyünk, amit megkívántunk akár az Aldi akciós újság lapjairól.
Persze, nem csak itt van ez így. Április 27-én Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy „Egész Európában nőnek az árak (…), és amíg a háború nem ér véget, addig az árak nőni fognak.” Az ország vezetése azonban próbál segíteni a nehéz helyzetbe jutottakon. A kormányfő úgy fogalmazott: „Ezt azonban nem nézhetjük tétlenül. Magyarországon a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a családokat megvédje az áremelkedések következményeitől. Ezért alkalmazunk (…) néhány alapvető élelmiszer esetében is árkorlátozást, illetve ársapkát.”
A kormány valóban arról döntött még a háború előtti inflációs időszakban, hogy árstopot vezet be egyes alapvető élelmiszerekre. Az érintett termékek árát úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet magasabb a 2021. október 15. napon alkalmazott árnál. Az árstop 2022. február 1-től július 1-ig tartott volna, de szerencsére meghosszabbították október 1-ig.
Most akkor nézzük, mi az, amit még mindig lelkiismeretfurdalás, avagy kisebb dühroham nélkül vehetünk meg! Az árszabályozás hat alapvető élelmiszerre terjed ki, melyek: a kristálycukor, búzafinomliszt (BL 55), finomított napraforgó-étolaj, házi sertéscomb, csirkehúsok (mell, far-hát, hát, far, szárnyvég) és ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej.
Szóval megvan, miből gazdálkodjunk. Kérdés, hogy mennyit segít valójában, hogy míg ezek a termékek, alapvető fehérje, zsír és szénhidrát ártstopon vannak, addig minden más, köztük a zöldség és gyümölcs árai a plafont verdesik. Persze, ez önmagában egy kivételes kezdeményezés, de azért bosszantó tud lenni, hogy a paradicsom mostanában már drágább a csirkemellnél. Ha nem szeretnénk túlságosan költekezni, meg kell gondolnunk, mit együnk!
Természetesen, fehérjére szükségünk van, így egyértelmű, hogy akinek alacsony a havi jövedelme, ezentúl főként csirkét és sertéscombot fog enni. A kenyér is drágult, ezért legolcsóbb, ha ezentúl – hasznosítva a koronavírus-járvány alatt szerzett tapasztalatainkat – magunknak sütjük otthon a kenyeret, kiflit, kalácsot a BL 55-ös búzalisztből. A főzeléket és raguleveseket fagyasztott zöldségből készítjük, mert az még mindig olcsóbb, mint a friss, és habaráshoz meg a süteményekhez UHT 2,8%-os tejet használunk. Akkor is, ha egyébként a kevesebb zsírtartalmút kedveltük, illetve tejföllel sűrítenénk, mert most ez éri meg.
Édesítőszerekről lemondva jöhet a hagyományos kristálycukor, amit befőttek tartósításához is felhasználhatunk – ez épp aktuális a nyári-őszeleji időszakban. Gyümölcsből a messziről hozott helyett jobban megéri a helyi idényáru, ám ehhez végig kell járnunk pár piacot, mert az árakban eltérések vannak. Sajnos az erősödő infláció mellett a mostani és tavalyi száraz idő sem kedvezett a gyümölcstermés bőségének, így annak árának sem.
Hogy mi lesz akkor, ha ősszel véget ér a szabályozás, és mind a hat alapvető terméknek megugrik az ára? Valószínűleg még jobban össze kell majd húznunk a nadrágszíjat, de reméljük, hogy a bérek addig lassan felzárkóznak. Ha pedig nem, tanuljunk meg tényleg kenyeret sütni – az úgy mindig olcsóbb lesz, még ha drágul majd a liszt is!