Mint írták, az Iraki Köztársaság politikai rendszere Szaddám Huszein rezsimjének 2003-as megdöntése óta etnikai és vallási törésvonalak mentén szerveződik.
Egy másik rendszerszintű jellemző a "rendkívül nagymértékű" korrupció, becslések szerint 2003 óta több mint 300 milliárd dollár "tűnt el" az iraki költségvetésből.
A 2006-ban hatalomra került Núri al-Máliki politikájával elidegenítette az iraki szunnita és kurd csoportokat, hozzájárulva az Iszlám Állam megerősödéséhez. A 2014-es parlamenti választásokon nyertes új kormány ambiciózus reformokat jelentett be, azonban azok nem hoztak sem gyökeres átalakulást, 2015 nyarán országszerte tiltakozások kezdődtek. Az iraki társadalmi, gazdasági, politikai és katonai szektor is válságban van - állapította meg az SVKK.
Az Iszlám Állam létezése viszont képes kohéziót teremteni a fragmentált politikai és társadalmi csoportok között, valamint bizonyos mértékig eltereli a figyelmet a szociális problémákról is.
A közös ellenség eltűnésével az iraki államiság válságát tovább mélyítheti a területi viták kiújulása, ami adott esetben az etnikai-vallási felek közti fegyveres harcok megindításához is jó ürügyként is szolgálhat.
Ennek elkerüléséhez az SVKK szerint kulcsfontosságú lenne valamiféle "kormányzati forgatókönyv létrehozása az Iszlám Állam utáni időszakra".