Tavaly májusban az elsőfokú bíróság öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett, illetve más bűncselekmények miatt.
Az elsőfokú bíróság szerint Biszku megvalósította a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása elnevezésű bűncselekményt, amikor 2010-ben a Duna TV-nek arról beszélt, hogy 1956-ot ellenforradalomnak tartja, azt követően pedig szerinte nem koncepciós perek zajlottak, hanem a független bíróság ítélkezett. A Biszku lakásán házkutatás alkalmával talált 11 vadásztöltény miatt lőszerrel való visszaélésben is bűnösnek találták a volt belügyminisztert. Az ügyész az elsőfokú ítélet ellen súlyosabb minősítésért, és súlyosabb, életfogytig tartó fegyházbüntetésért fellebbezett, Biszku és védője viszont felmentésért, illetve enyhítésért.
A vádpontok között van az 1956 decemberi salgótarjáni sortűz, amelynek 46 halálos áldozata volt. Biszku Béla 1949-től vett részt az akkori állampárt irányításában, idővel a legfelsőbb vezetés tagja lett, és volt belügyminiszter, illetve miniszterelnök-helyettes is. Várhatóan májusban tartják a védőbeszédeket, illetve hozzák meg a másodfokú döntést.
Novák Előd és Szilágyi György, jobbikos képviselők évek óta küzdenek azért, hogy a kommunista rendszer bűnöseinek felelniük kelljen tetteikért és megvonják tőlük a luxusnyugdíjaikat. Szilágyi többször feljelentést tett Biszku ellen. A párt már 2010 júniusában benyújtotta azt a törvénymódosító javaslatot, amelyet a hatályos lengyel példát lemásolva ültetnének a magyar jogrendszerbe, ennek alapján a Jobbik megvonná a kommunista luxusnyugdíjakat. Az indítványt a Fidesz az MSZP-vel karöltve számtalanszor leszavazta.