1990. június 13. és 15. között Zsil-völgyi bányászok dúlták fel a román fővárost, hogy "megvédjék" Ion Iliescu akkori államfő hatalmát.
A bányászok tüntetőket, diákokat és egyszerű járókelőket bántalmaztak, feldúlták az ellenzéki pártok székházát. A bányászjárásnak több halálos áldozata és sok száz sebesültje volt.
A legfelső bíróság idén márciusban járult hozzá ahhoz, hogy az el nem évülő bűncselekmények - emberiesség elleni bűntettek és szándékos emberölés - esetében a legfőbb ügyészség újranyissa a korábban vádemelés nélkül lezárt bányászjárás aktáit. A kétezres évek elején indult vizsgálat során Iliescut más állami vezetőkkel együtt azzal gyanúsították, hogy szándékosan provokálták ki az erőszakos cselekményeket az ellenzékkel való leszámolás érdekében, ám a dossziét - bizonyítékok hiányára és eljárásbeli hiányosságokra hivatkozva - 2009-ben lezárták. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) tavaly szeptemberben az 1990-es atrocitások kivizsgálására és kártérítésre kötelezte a román államot.
Szerda reggel a legfőbb ügyészég nevek említése nélkül annyit közölt, hogy a legfőbb ügyész október 16-i rendelete értelmében a katonai ügyészek emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával folytatják a bűnvádi eljárást az 1990. júniusi bukaresti Egyetem-téri tüntetés erőszakos leverése ügyében, amelyben lőfegyver okozta sérülések következtében négy ember meghalt és három megsebesült.
A kommüniké szerint kiterjesztették a gyanúsítottak körét olyan volt tisztségviselőkre, akik 1990-ben az ország civil és katonai hatóságait vezették.
A 85 éves Ion Iliescu - akit volt államfőként az állami testőrszolgálat (SPP) véd - sem érkezésekor, sem távozásakor nem nyilatkozott a legfőbb ügyészség előtt várakozó újságíróknak. Virgil Magureanu volt hírszerzési igazgató az ügyészségről távozva megerősítette, hogy a bányászjárás ügyében idézték be, és annyit mondott, hogy semmilyen emberöléssel kapcsolatban nem tartja magát bűnösnek.
A büntető törvénykönyvnek az ügyészség által megjelölt paragrafusai olyan, a civil lakosság elleni általános és módszeres támadásra vonatkoznak, amelyek során embereket ölnek meg, testi, vagy szellemi épségüket károsítják, illetve egy bizonyos csoport tagjait politikai, faji, nemzeti, etnikai, vallási, vagy szexuális okokból üldöznek és alapvető emberi jogaik gyakorlásában korlátozzák őket. Ion Iliescu 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia államfője.