Az országban ez az első emlékmű, amelyet a magyar állampolgárságú hadvezér tiszteletére emeltek, amiért az első világégéskor erőfeszítéseket tett az akkor még az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Szlovénia védelmére.
Nova Gorica az isonzói fronthoz tartozott, és az első világháború egyik legvéresebb csatája zajlott le ott. A városka a Goriska régióban, az olasz határon fekszik, és a második világháború után jött létre, miután Goriziát (Görz) kettéosztották Olaszország és Jugoszlávia között. A hatalmas vaslemez emlékművet a városhoz közeli hegyen, a Preval-kilátónál állították fel a hétvégén az első világháború kitörésének 100., valamint Borojevic születésének 160. évfordulója alkalmából. A kilátó számos első világháborús emlékhelyhez vezető út metszéspontjában található.
Történészek egyetértenek abban, hogy az altábornagy az egyik legnagyobb háborús stratéga volt. A háború kitörésekor a 6. hadsereg parancsnokaként a keleti fronton állomásozott. 1915. május 25-én azonban az olasz frontra irányították át, miután Olaszország 1915. május 23-án hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának. Átvette a keletről az Isonzóhoz irányított 5. hadsereg irányítását, és megkezdte az Isonzó mentén egy védelmi zóna kiépítését. Ezzel a lépéssel megakadályozta, hogy a véres háború beborítsa Szlovénia jelentős részét - írták a lapok.
Tadej Munih, az Isonzói Front Egyesület elnöke az avatóünnepségen kijelentette: "Borojevic azzal, hogy védte a monarchiát, Szlovéniát és a szlovén embereket is megvédte a végítélettől". Silvan Gabracek, a kulturális minisztérium képviselője szerint "a történelem más lett volna Borojevic nélkül. Az emlékmű tisztelgés az ember előtt, aki hozzásegítette Szlovéniát az államisághoz".
Borojevic horvát ortodox családban született, Horvátországban, a Kostajnica városhoz közeli Umetici faluban. A Monarchia széthullása után visszavonult, Ausztriába költözött, és egy klagenfurti kórházban halt meg 1920-ban. Bécsben temették el.