A vasárnapi francia elnökválasztás első fordulóját, a jelenleg regnáló elnök, Emmanuel Macron nyerte meg a szélsőjobboldali Marine Le Pen előtt, így a második fordulóban ők ketten küzdenek meg az elnöki poszttért.
„Ne tévedjenek, semmi sem dőlt még el"
- mondta Macron, aki vasárnap este megnyerte az első felvonást, azonban a közvélemény-kutatások szerint nagyon szoros második forduló lehet közte és Marine Le Pen között.
97 százalékos feldolgozottságnál Emmanuel Macron a szavazatok 27,6%-át, Marine Le Pen 23,41%-át, Jean-Luc Mélenchon pedig a 21,95%-át szerezte meg - írta a BBC.
A francia elnök ellefele, Le Pen minden olyan választót, aki nem Macronra szavazott felszólított, hogy csatlakozzanak hozzá, hogy "tegyék rendbe Franciaországot".
Jean-Luc Mélenchon, a veterán szélsőbaloldali politikus több szavazatot kapott, mint öt évvel ezelőtt, és most úgy tánik, hogy királycsináló szerepe lehet.
„Egyetlen szavazatot sem szabad Marine Le Penre adni”
– figyelmeztette híveit, de más jelöltekkel ellentétben nem buzdított Macronra. Bár, ezeket a mondatok nem lehet másképpen értelmezni. A szavazatok több mint egyötödét kitevő Mélenchon-szavazók dönthetik el a választást kimenetelét, de kérdéses, hogy mennyien mennek majd el választani a második fordulóban.
Az eddigi felmérések szerint nagyon szoros befutóra lehet majd számítani, de többségében inkább Macron győzelmi esélyeit prognosztizálják. Az Ifop közvélemény-kutatója, François Dabi azt mondta, hogy cége 51-49%-os becslése a lehető legszorosabb volt, amit valaha is jósoltak. Az Elabe közvélemény-kutatás pedig 52-48%-ra tette a különbséget.
Tegnap este Macron megkönnyebbült embernek tűnt, és megígérte, hogy keményebben fog dolgozni, mint a kampány első részében. Csak nyolc nappal a szavazás előtt kezdett kampányolni, és inkább Oroszország ukrajnai háborújára koncentrált.
Macron beszédében kiemelte, hogy egy olyan Franciaországot szeretne a jövőben is, amely a nagy demokráciákkal szövetkezik, hogy megvédje magát – mondta –, nem pedig egy olyan államot, amely elhagyja Európát.
Le Pen a szavazóit is megszólította: "A következő napokban szeretném meggyőzni őket arról, hogy projektünk szilárdan választ ad korunk félelmeire és kihívásaira."
Kijelentette, hogy itt az ideje a „nagy váltásnak”, amelynek április 24-én - véleménye szerint - alapvetően két ellentétes nézet közül kell választania: „Vagy a megosztottság és a fejetlenség, vagy a francia nép egyesülése a garantált társadalmi igazságosság körül”.
Kampányát az Európa nagy részét sújtó megélhetési költségek válsága köré építette fel, és azt ígérte, hogy csökkenti az adókat és elengedi a 30 év alattiak jövedelemadóját. Kevesebb hangsúlyt kapott a nacionalizmus, de szeretne népszavazást a bevándorlás korlátozásáról, gyökeres változást az EU-ban, valamint a hidzsáb betiltását a közterületeken.
A kampány csak az utolsó két hétben kelt életre, először a Covid-járvány, majd az orosz háború miatt. De az előzetes előrejelzésekkel ellentétben a részvétel nem volt olyan alacsony, mint amilyennek gondolták.
Az Elabe közvélemény-kutatók szerint minden negyedik fiatal szavazó támogatta Macront, bár a 18-24 évesek közül több mint egyharmaduk Jean-Luc Mélenchon mellett döntött. A 35-64 évesek között Marine Le Pen teljesített a legjobban, míg az elnököt a 65 év felettiek kedvelték leginkább.