Továbbra sem tudni, hogy valóban lesz-e újabb Nemzeti Alaptanterv (NAT). Eredetileg az új oktatási tanterv már 2019 szeptemberében életbe lépett volna, azonban az átdolgozása túlságosan elhúzódott.
Decemberben a kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta, hogy 2020-ban sem lesz új Nemzeti alaptanterv, csak módosítások várhatóak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azonnal ki is adott egy közleményt, hogyha nem lesz új NAT, akkor a kukába megy a több éven át zajló szakértői munka, amely talán képes lett volna valamennyire megújítani a magyar oktatást, itt van tehát az ideje annak, hogy lemondjon az emberi erőforrások minisztere és az oktatásért felelős államtitkár.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma válaszában úgy reagált, hogy igenis lesz új Nemzeti Alaptanterv, ami jelentős változásokat fog hozni. A tárca szerint a kormány a közelmúltban elfogadta a NAT-tal kapcsolatos koncepcionális módosításokat, és ezek a módosítások 2020. szeptember 1-jén életbe is lépnek. Állításuk szerint az alaptanterv átalakítását széleskörű társadalmi egyeztetés előzte meg.
Az Index értesülései szerint kérdéses, hogy új Nemzeti Alaptantervről van-e szó vagy esetleg arról, hogy csak a jelenlegit jelentősen átalakítják.
A portál szerint az ezzel kapcsolatos első rendeletek már januárban megjelenhetnek. A változás az első osztályban, illetve az ötödik vagy a kilencedik évfolyamon várható.
Az Index szerint két tantárgy esetében van még vita: a magyar irodalom és ének-zene(!) tantárgynál. Az ének esetében az a gond, hogy nem "korszerű irányba" mennek a dolgok, míg az irodalomnál a tananyag mennyisége okoz még problémát.
10 érv, hogy a kormány rossz úton jár a hazai oktatás terén
Nem állíthatnánk, hogy az Orbán-korszak 2010 óta íródó történelmében rendkívül fontos szerepet játszana a hazai oktatás fejlesztése. Tény, hogy az utóbbi időben több változást is eszközölt a köznevelést illetően a kormányzat, azonban ezek a törekvések többségében a központosítást szolgálták. 1: Önálló oktatási minisztérium