Mint ismeretes, az MSZP politikusa két év felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta a bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények vádjával indult bírósági eljárást.
„A Hagyó-ügyben meghozott elsőfokú ítélet a magyar igazságszolgáltatás szégyene – és válságának tünete. Magyarországon, sajnos, elvétve akad olyan bíró, aki egy volt politikusra végrehajtandó börtönbüntetést merne kiszabni”
– mondta Budai Gyula. A fideszes Budai Gyulát a kormánypárti oligarchiáról, például Andy Vajna gazdasági előretöréséről is megkérdezte a konzervatív hetilap. A politikus felelete sokatmondó volt. Arra a kérdésre, hogy korrupciónak tekinti-e, ha Andy Vajna monopoljogot kap kaszinóüzemeltetésre, majd gigantikus állami hitelt a TV2 megvásárlására, talányos választ ad a fideszes politikus:
„Állami hitelhez meghatározott feltételek szerint lehet hozzájutni. Gondolom, ebben az esetben adottak voltak a feltételek. Annyit azért hozzátennék: nagyon-nagyon örülök, hogy már nem vagyok elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos. Maradjunk ennyiben.”
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost azután mentették fel, hogy az ezernél is több vizsgálatból alig jutott el valami a bíróságig, most azzal magyarázkodik, hogy a magyar igazságszolgáltatás alkalmatlan a feladatára. Ez azonban azért álszent, mert a törvényváltoztatásokat maga sem támogatta.
Néhány kiragadott példa a sok hasonló közül: 2014. 05. 06-én Vona Gábor és Novák Előd törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlési képviselők, a Kormány tagjai és az államtitkárok kötelező vagyongyarapodási vizsgálatáról, amit a NAV-nak kellett volna elvégeznie, de ezt a Fidesz képviselői leszavazták, köztük Budai Gyula és a Magyar Liberális Párt elnöke, Fodor Gábor is. Az LMP, mi több az MSZP is azonban igent mondott a kötelező ellenőrzésre. Érdekesség, hogy ekkor még a nagyvállalkozó L. Simon László is tartózkodott, nem nyomta le a nem gombot.
Nem csak a jobboldali ellenzéket, a Fidesz kihívóját érte ilyen jellegű kudarc. Romániában szép eredményeket ér el a Korrupcióellenes Ügyészség, emiatt kaphatott ihletett Szabó Tímea, a PM-elnevezésű nanopárt társelnöke, aki 2015. 09. 28-én egy hasonló jellegű törvényjavaslatot készített elő. Az Igazságügyi bizottság ülésén ott volt Dr. Polt Péter legfőbb ügyész is, aki elmondta, hogy az ügyészség csak egy nagyon kis szegmensben közvetlen nyomozó hatóság, a hivatali korrupciónak egy részét fedi le, míg a nem hivatali korrupciónál más nyomozó hatóságok hatáskörébe tartozik az ügy nyomozása, ezért el lehet gondolkodni azon, hogy érdemes-e ezeket egy kézben egyesíteni. Később hozzátette:
"A Legfőbb Ügyészségnek nincs ezen a téren teljesítménye, mert nem nyomozza ezeket az ügyeket."
Korábban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője beszélt arról, hogy nem volt törvényes alapja annak, hogy a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen folyó úgynevezett BKV-ügyben kihallgassák Demszky Gábor volt főpolgármestert.
A lényeg azonban az, hogy Igazságügyi bizottság az antikorrupciós ügyészégről szóló jogszabály-tervezetnek még a tárgysorozatba-vételét is elutasította.
A bizottság alelnöke ki más is, mint Budai Gyula, a kirúgott elszámoltatási biztos, aki most a bizonyítványt magyarázza, de maradjunk annyiban, hogy hiába.
Megbukott, de még le is bukott.