Mark Rutte korábbi holland kormányfő átvette a NATO-főtitkári megbízatást Jens Stoltenbergtől a szövetség brüsszeli székházában kedden - írja az MTI.

Rutte az Észak-atlanti Tanács ülésének keretében tartott eseményen aláhúzta: elkötelezett a katonai szövetség felkészítése mellett a jövő kihívásaival szemben, valamint a partnerkapcsolatok erősítése és az elrettentést és a védelmet célzó közös erőfeszítések fokozása mellett.

"A NATO nagyobb, erősebb és egységesebb, mint valaha. Erős szövetséget örököltem, és szándékomban áll az elmúlt években megkezdett munkát folytatni"

- fogalmazott Rutte, majd úgy folytatta: "felkészítem a NATO-t a jövő kihívásaira".

Rutte fokozná Ukrajna támogatását, és egyre közelebb hozná magához a NATO-hoz is a háborúban álló országot

A frissen hivatalba lépő főtitkár kijelentette: azon fog dolgozni, hogy a NATO erős maradjon és biztosítsa a hatékony védelmet minden fenyegetéssel szemben.

Ehhez szerinte több erőre van szükség, jobb képességekkel és gyorsabb innovációval.

Közölte, prioritásként fogja kezelni Ukrajna támogatásának fokozását, és azt, hogy az ország egyre közelebb kerüljön a NATO-hoz.

"Európában nem lehet tartós biztonság erős, független Ukrajna nélkül. A támogatást a jövőben is fenn kell tartanunk, mert Ukrajnának jogos helye van a NATO-ban"

- fogalmazott. Szavai szerint meg kell erősíteni a partnerségeket, köztük az Európai Unióval, valamint a világ azonos értékeket, érdekeket képviselő országaival - tette hozzá beszédében az új NATO-főtitkár.

A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács 2024. június 26-án határozott úgy, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának. Kinevezését a tagállamok vezetői a július 9. és 11. közötti NATO-csúcstalálkozón Washingtonban megerősítették.

Rutte a Holland Királyság 50. és egyben a leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke volt. 2006 és 2023 között a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) elnöke volt. A VVD 2010-es választási győzelmét követően két évvel a kormány összeomlott, a 2012-ben kiírt előrehozott választást újra megnyerte. A 2017-es választáson Rutte pártja megalakíthatta harmadik, négypárti koalícióját, mely 2021-ben egy családtámogatásokkal kapcsolatos botrány miatt lemondásra kényszerült. A kiírt választást ismét megnyerte, 2023-ban a kabinet azonban ismét megbukott a Hollandiába érkező bevándorlók számának korlátozásáról kirobbant vita során. Ezt követően az idén 57 éves politikus bejelentette, hogy nem indul a 2023-as előrehozott választáson.

Ő az észak-atlanti szövetség 14. főtitkára.

Stoltenberg szerint amellett, hogy négy tagországgal bővült a szövetség, meg is erősödött a NATO az utóbbi években

A norvég Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkárként beszédében azt mondta, az elmúlt tíz évben a NATO a legnagyobb átalakulásán ment keresztül.

"Megerősítettük védelmünket, felkészültségünket, megerősítettük a NATO-t mint intézményt, és megkettőztük a közös költségvetésünket, hogy biztosítsuk a hatékony végrehajtást"

- fogalmazott.

Az elmúlt tíz év alatt a szövetség négy tagországgal, Montenegróval, Észak-Macedóniával, Finnországgal és Svédországgal bővült, "Ukrajna pedig közelebb van a NATO-hoz, mint valaha" - tette hozzá a távozó főtitkár.

Jens Stoltenberg 2014. október 1. óta töltötte be a NATO-főtitkári tisztséget. Eredetileg négy évre választották meg, megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben újabb két évvel, 2022-ben, majd 2023-ban pedig további egy-egy évvel meghosszabbították.

Stoltenberg kétszer volt Norvégia miniszterelnöke, először 2000 és 2001 között, majd 2005 és 2013 között, azt megelőzően Norvégia pénzügyminisztereként, korábban ipari és energiaügyi miniszterként tevékenykedett. A volt főtitkár 2021. december közepén megpályázta a norvég jegybank elnöki posztját, amelyet az oslói intézmény február eleji bejelentése szerint elnyert.

Címlapkép: Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár (b) és hivatali utódja, Mark Rutte kezet fog a tisztség átadási ünnepségén a NATO brüsszeli székházánál 2024. október 1-jén. MTI/EPA/Olivier Hoslet