Észak-Korea felrobbantotta a keszongi Korea-közi összekötő irodát - közölte kedden a dél-koreai országegyesítési minisztérium.
Korábban katonai források közölték, hogy füst gomolygott felette, és megpróbálnak utánajárni annak, hogy pontosan mi történt ott.
A keszongi összekötő irodát 2018-ban létesítette a két ország, hogy elősegítse a párbeszédet és az együttműködést. Az irodát a két ország vezetőjének csúcstalálkozója után kialakult békülékeny hangulatban nyitották meg. Január közepén azonban a koronavírus terjedése miatti aggodalmak folytán függesztették az ottani tevékenységet. A múlt héten Észak-Korea ellenségnek kiáltotta ki Dél-Koreát, és fogadkozott, hogy mindenfajta kommunikációs csatornát felszámol a dél-koreai aktivisták röpiratos kampánya miatt.
Beküldik a hadsereget?
Röviddel a robbanás előtt az észak-koreai hadsereg vezérkara közleményben tudatta, fontolóra vette a hadsereg bevonulását a két Koreát elválasztó fegyvermentes övezetbe, és vizsgálja az erről szóló "cselekvési tervet". A vezérkar elfogadott egy javaslatot arról, hogy együttműködik a néppel "az ellenség ellen készülő nagyszabású röplapterjesztésben".
Katonákat küld Észak-Korea a demilitarizált övezetbe?
A BBC szerint készültségbe helyezték az észak-koreai hadsereget, annak is felmerült a lehetősége, hogy a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetbe katonákat küldjenek. A parancs viszont nem Kim Dzsonguntól, hanem húgától, Kim Jodzsongtól származhat. Phenjant az zavarja, hogy Dél-Korea felől rendszerellenes szórólapokat küldenek a diktatúrába léggömbök segítségével, a helyzet ennek köszönhetően egyre feszültebb.
A vezérkar nem részletezte, hogy milyen térségekbe fontolgatja a bevonulást, de a Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint feltehetően a Keszong határváros és a Gyémánt-hegység környékéről lehet szó, ahol közös ipari és idegenforgalmi beruházásokat és fejlesztéseket valósított meg a két ország. A Szöultól mindössze ötven kilométerre lévő Keszong volt az egyik legfőbb csapásirány az észak-koreai hadsereg hadműveleti terveiben, és több gyalogsági hadosztályt és tüzérségi dandárt állomásoztattak a város keleti peremén, mielőtt 2003-ban elkezdték építeni ott a közös ipari parkot.
A két országot elválasztó, négy kilométer széles demilitarizált övezet létrehozásáról szóló megállapodást a hároméves koreai háború után, 1953-ban írta alá Észak- és Dél-Korea.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető húga, Kim Jodzsong szombaton katonai akcióval fenyegette meg Dél-Koreát, amiért szerinte nem tesz semmit a dél-koreai aktivisták szórólapkampánya ellen. Észak-koreai disszidensek és más aktivisták az elmúlt hetekben apró hőlégballonok segítségével szórólapokat juttattak át Dél-Koreából a határon, amelyekben erőteljesen bírálták a phenjani rezsimet és a katasztrofális emberi jogi helyzetet. A dél-koreai védelmi tárca bejelentette, hogy feljelentést tesz ellenük. Szöul korábban is igyekezett megakadályozni az évek óta tartó szórólapkampányokat, de szólásszabadságra hivatkozva nem tiltotta meg őket.
Az elmúlt hónapokban Phenjan szinte minden együttműködést megszakított Szöullal.
Frissítés: reagált Szöul és Moszkva
A szöuli vezetés határozott választ helyezett kilátásba a nemzetbiztonsági tanács ülését követően, ha északi szomszédja „tovább rontja a helyzetet”. „A kormány mély sajnálatát fejezi ki a Korea-közi összekötő iroda Észak-Korea általi egyoldalú felrobbantása miatt” – jelentette ki Kim Ju Gun, az elnöki hivatal nemzetbiztonsági irodájának helyettes igazgatója újságíróknak nyilatkozva. „Határozottan figyelmeztetjük Észak-Koreát, hogy kemény választ fogunk adni, ha további cselekedettel rontja a helyzetet” – hangsúlyozta. Kim Ju Gun szerint az összekötő iroda felrobbantása árulással ér fel mindazok reményeivel szemben, akik a Korea-közi kapcsolatok fejlesztését és a békés rendezését kívánják. Hozzátette: mindenért, ami a robbantás miatt bekövetkezhet egyedül Észak-Koreát terheli a felelősség.
Oroszország is aggodalmát fejezte ki a Koreai-félszigeten növekvő feszültségek miatt, és önmérsékletre intette a feleket. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint a Kreml figyelemmel kíséri a fejleményeket, egyelőre azonban nem tervezi magas diplomáciai szinten felvenni a kapcsolatot a feszültségek enyhítése végett.
(MTI)