Hol van a pénz? A 2004-es uniós csatlakozásunk óta naponta átlag 2,2 milliárd forint EU forrás érkezik Magyarországra! Ha ez a dolgozók bérére és a források igazságos elosztására ment volna akkor ma nyugati bérszínvonal lenne, de most már Romániában is magasabb az átlagbér. Ne röhögjön, államtitkár úr, az ön zsebében mi van?
Ezzel kezdte vezérszónoki felszólalását Jakab Péter az EU-s források elosztásáról szóló parlamenti vitában.
A Jobbik elnöke hangsúlyozta, nem lehet 50 ezer forint nyugdíjból kijönni mivel még a párizsi meg a krumpli ára is több mint 80 százalékkal nőtt. A frakcióvezető úgy fogalmazott, az Európai Unió azért adta a pénzt, hogy felzárkózzunk és a vállalkozókra ne csak újabb adóterhet rakjanak, illetve a bérek valóban uniós szinten legyenek.
Az EU-s pénzekből nem a munkások részesülnének, hanem egy jól szervezett bűnbanda, ami a magyar emberek megtakarításából urizál. Nem fogunk belenyugodni abba, hogy önök lerabolják az országot! Döntöttünk arról, hogy 2022-ben véget vetünk az uram-bátyám világnak
- jelentette ki Jakab Péter hozzátéve, hogy a Jobbik levélben kérte az Európai Bizottságot, hogy a hazánknak nyújtandó 40 millió euró EU-forrást ne a kormány kapja, hanem közvetlenül koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak, illetve munkavállalóknak juttassák.
Az uniós forrásokról és a helyreállítási alapból származó EU-s pénzekről Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára expozéjában elmondta, hogy gazdaságfejlesztésre, infrastrukturális beruházásokra, munkahely teremtésre költenek, hogy 2030-ra az öt legélhetőbb országa egyike lehessünk az Európai Uniónak.
Szerinte a zöld, digitális fejlesztés, a turisztikai fejlesztések célzottan területi elosztás mentén juthatnak EU-s forrásokhoz és ennek nyomán a legkevésbé fejlett régiókra fókuszálnak majd.
A Balaton, a tokaji és a közép-dunai térség a legfontosabb, de javítani kívánjuk Budapest fejlesztését is
- mondta Dömötör Csaba hozzátéve, hogy a programok és végrehajtás struktúrája változatlan marad. Elsőként az integrált közlekedés-fejlesztés kerül megvalósításra mert ez fontos tényező a gazdaságfejlesztés során is.
Közcélúnak szánt, de valójában magáncélú beruházásokról van szó
- jelentette ki Balczó Zoltán.
A Jobbik másik felszólalója felidézte, hogy EP képviselőként korábban mekkora erkölcsi és politikai károkat okozott a Tiborc Istvánhoz köthető Elios-ügy.
Ebben a miniszterelnök is érintett volt és az OLAF nem egyszerűen szabálytalanságot állapított meg, hanem szervezett bűnözés jeleit látta. Ezért nem csatlakoztunk az európai ügyészséghez. Természetesen szükség van az infrastruktúra fejlesztésére, de kevesebb térkő és több valódi fejlesztés legyen
- mondta Balczó Zoltán.
A Jobbik országgyűlési képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a multik az adók tekintetében adókedvezményben részesülnek, miközben a munkavállalók kétharmadát foglalkoztató kkv-k továbbra is a legtöbbet adóznak. Balczó Zoltán szerint új munkatörvénykönyvére van szükség, az EU források eredményes felhasználásához pedig a 2022-es kormányváltás után a jelenlegi gazdasági és társadalmi rendszert kell megváltoztatni.