Amennyiben az Európai Bizottság megállapítja, hogy egy uniós tagállamban „a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok” vannak, akkor az előfinanszírozás csökkentésétől kezdve az uniós pénzek felfüggesztéséig terjedő válaszintézkedéseket javasolhat. A javaslatot az Európai Parlamentnek és az uniós minisztereknek is jóvá kell hagynia.
Az Európai Parlament költségvetési és költségvetés-ellenőrzési szakbizottsága nagy vonalakban támogatta a javaslatot, azonban a képviselők olyan biztosítékokkal egészítették ki a szöveget, amelyek garantálják, hogy a kormányok az uniós finanszírozás felfüggesztése esetén is kifizetik a támogatás végső címzettjeinek, például kutatóknak vagy civil szervezeteknek járó összegeket.
Erősítenék a kiállást a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok mellett
Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája azt is írta hírlevelében, hogy az EP-képviselők egy másik vita során az Unió Jogok és értékek programjára 2021 és 2027 között szánt összegről is döntenek. Az Európai Parlament 1,834 milliárd euróra emelné a forrás méretét, megháromszorozva a Bizottság által javasolt 642 millió eurót. Az összeget az Európai Unió tagállamai a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok támogatására költhetik, beleértve az ezekkel a témákkal foglalkozó civil szervezetek támogatását is.
Az Európai Parlament alapvető jogokkal foglalkozó szakbizottsága a bizottsági javaslatot kiegészítette azzal, hogy a jogállamisággal kapcsolatos eljárás alatt álló tagállamok elvesztik a jogot a jogállamiságot óvó források kezelésére. A képviselők emellett gyorsított eljárást javasolnak a demokratikus párbeszédet ösztönző források szétosztására azon tagállamokban, ahol az Unió alapértékei veszélybe kerültek.
Célpontban az Orbán-kormány?
A magyar kormányt különösen érzékenyen érintheti a vita és a szavazás, hiszen a tavaly szeptemberben az Európai Parlament által elfogadott Sargentini-jelentés főként a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatban fogalmazott meg súlyos kritikákat.
Arról már tavaly tavasszal is szó esett, hogy az Európai Bizottság a jogállamiság elveinek tisztelete mellett a korrupció elleni harc sikerességét is az uniós támogatási pénzek feltételéül szabná. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) korábbi cikkében meg is jegyezte, hogy ezek a kritériumok nem titkoltan Lengyelország és Magyarország miatt kerültek terítékre.
Tavaly februárban a brit Guardian lap arról írt: az EP-képviselők egyre jobban aggódnak amiatt, hogy Magyarországon az uniós források Orbán Viktor miniszterelnök családjához, barátaihoz és támogatóihoz kerülnek, akik uniós támogatású infrastrukturális szerződéseket nyernek lényegében verseny nélkül.
Mint ismert, az OLAF-jelentés (Európai Csalás Elleni Hivatal) súlyos szabálytalanságokat tárt fel a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a volt cégével, a közvilágítási projektekben utazó Eliossal kapcsolatban. Az is látható, hogy ebben az ügyben a magyar hatóságoktól nem várható hatékony fellépés. Orbán Viktor megbízható legfőbb ügyésze, Polt Péter lényegében fiókba tette az egész OLAF-jelentést. A magyar hatóságok tavaly novemberben szüntették meg a nyomozást az Elios Innovatív Zrt.-vel szemben.
Hétfőn az Alfahíren is beszámoltunk arról, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakció- és listavezetője a Politicónak adott interjújában kijelentette: az alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárásnál hatékonyabb és keményebb jogállamisági mechanizmus kialakítására van szükség az Európai Unióban a demokratikus normákat megsértő tagországok ellen. Hangsúlyozta, hogy a héten olyan mechanizmus létrehozását fogja elfogadni az Európai Parlament, amely lehetővé teheti majd a közösségi források korlátozását a jogállamisági elveket súlyosan megsértő tagállamok számára. Hozzátette, ezt az indítványt ő maga is támogatja már a kezdettől fogva. Orbán Viktor kapcsán megjegyezte: noha sokan nem őt tartják a magyar kormányfő legfőbb kritikusának, az EPP frakciója tette lehetővé a hetes cikk szerinti jogállamisági eljárás elindítását Magyarországgal szemben, ami mutatja, hogy a pártcsalád az alapvető jogok kérdésében nem ismer különleges bánásmódot.
A Fidesz a már jól ismert kommunikációs panellel reagált Weber szavaira, azt állítva, hogy a bevándorlásellenessége miatt akarják „megbüntetni” Magyarországot.
Az Európai Parlament megszavazta, hogy a jogállamiság feltételeinek teljesüléséhez kössék az uniós források kifizetését
Csütörtökön megszavazta az Európai Parlament, hogy az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi - uniós - források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban a jogállamiság feltételeihez kössék. Az előterjesztést 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen. A tagállami kormányok tanácsának is döntenie kell még, utána jöhetnek az intézményi tárgyalások.