Az Európai Unió intézményi vezetői, valamint az állam- és kormányfők négy napon keresztül tárgyaltak Brüsszelben az új költségvetésről és a példátlan gazdaságélénkítő csomagról. Csúcsközeli hosszúságú volt az egyeztetés, csak a 2000-es nizzai esemény előzte, mindössze húsz perccel. Végül a legfontosabb dolgok teljesültek: sikerült megállapodni a költségvetésről és a Next Generation EU csomagról, ezt pedig úgy hozták össze, hogy a választói előtt mindenki sikerként kommunikálhatja a történetet. Szicherle Patrikot, a Political Capital elemzőjét kérdeztük.
Az Európai Unió először vesz fel közösen hitelt, a koronaválságot 750 milliárd euróval enyhítenék. Történelmi?
Abszolút történelmi, ez az első ilyen csomag az Európai Unió életében. Ha hinni lehet a takarékos négyek véleményének, akkor egyben az utolsó is. A megállapodás szövegében is vannak rá utalások, hogy ez egyszeri, vészhelyzeti intézkedés. Az eredeti terv ambiciózusabb volt ennél, abban 500 milliárd eurót tettek ki a vissza nem térítendő források, ebből 390 milliárd euró lett, 360 milliárd euró hitel mellett. Az Európai Parlamentnek még el kell fogadnia a csomagot és a nemzeti parlamenteknek is lehet beleszólása, de várhatóan egy intézmény sem állít majd komolyabb akadályt elé.
Mit érdemes kiemelnünk a költségvetési megállapodásból?
Az Európai Bizottság prioritásai benne maradtak, de a vártnál kevesebb pénz megy klímavédelemre, egészségügyi programokra, kutatásra, valamint a migráció kezelésére és határvédelemre. Előremutató, hogy a Brexit ellenére a Next Generation EU csomagnak köszönhetően a tagállamok többsége több pénzből gazdálkodhat, mint az előző hét évben. A források hatékony felhasználása a tagállamokon fog múlni.
Az egyik legfontosabb vitakérdés, melynek középpontjában például Orbán Viktor állt, az az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez való kötése. A megállapodás szövegébe végül bekerült a jogállamiság, de nem olyan szigorúan véve, mint az előzetes verzióban. Lesz is, meg nem is jogállamiság?
Nemcsak az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, hanem még a Charles Michel által benyújtott tárgyalási alaphoz képest is gyengítették a jogállamiságra vonatkozó részt. A megállapodásban annyi maradt ebből, hogy az Európai Unió Tanácsa minősített többséggel elfogad majd egy mechanizmust, ami hivatalosan nem a jogállamiságot, hanem az uniós költségvetés védelmét fogja majd szolgálni. Van egy tisztázatlan mondat az Európai Tanács szerepéről is, ahol egyhangú döntés szükséges, megoszlanak a szakértői vélemények arról, hogy ez pontosan mit takar. Valószínűleg valamilyen jogállamisági mechanizmust be fognak bevezetni, de ennek szigorúsága és hatékonysága kérdéses, várhatóan az uniós intézmények és a tagállamok politikai akaratán fog múlni.
A kormányközeli sajtó arról is beszámolt, hogy Angela Merkel ígéretet tett Orbán Viktornak a hetes cikkelyes eljárás leállítására még a német elnökség vége előtt.
Ha történt is ilyen, az zárt ajtók mögött történt, hivatalosan nem tudunk róla semmit. A német európaiügyi államtitkár korábban úgy fogalmazott, hogy Németország számára prioritás lesz az eljárás lefolytatása, más megerősített információ nem érkezett erről.
A magyar kormány feltételként szabta azt is, hogy a civil szervezetek uniós forrásokból nem támogathatók. Ezt sikerült elérni?
A jogok és értékek programról van szó, ezt már 2019-ben is erősen támadta a kormánykommunikáció. A program viszont szerepel a költségvetési megállapodásban, 841 millió eurós kerettel.
Valamennyi fél engedett és kapott, a lényeg, hogy mindenki sikert kommunikálhat?
Az olyan esetekben, amikor 27 tagállamnak egyhangúan kell megegyeznie valamiről, természetes, hogy valójában mindenki számára szuboptimális eredmény születik. Mindenkinek engednie kell annak érdekében, hogy mindenki számára elfogadható csomag szülessen. Ráadásul most egy példa nélküli válsággal nézünk szembe, az Európai Uniónak egységet és erőt kell mutatnia, ebben a helyzetben még fontosabb volt, hogy legyen megállapodás. Borítékolható volt, hogy a kormányzati kommunikáció alapvetése az lesz, hogy Orbán Viktor megvédte a magyar érdekeket, a baloldal pedig elárulta volna azokat. Valamennyit mindenki megtarthatott az eredeti céljaiból, de mindenkinek kellett is elengednie azokból, a megállapodás jó tulajdonsága, hogy mindenki sikernek adhatja el otthon.
„A tagállami bontásokat megerősítve sehol nem láttam” – válaszolta Szicherle Patrik a vonatkozó kérdésünkre, de az Origo cikke és Navracsics Tibor szerint Orbán Viktor plusz 3 milliárd eurót tudott kialkudni. A portfolio.hu készített becslést a lehetséges elosztásról. "Az látszik, hogy a hétéves keretköltségvetésből Magyarország vélhetően valamivel kevesebb pénzhez jut, mint az előzőben, de a Next Generation EU források megdobják a végösszeget" - mondta az elemző a gazdasági portál számairól. Ezzel összességében a magyar kormány is több uniós pénzből gazdálkodhat a következő hét évben, mint a mostani időszakban, de egyelőre csak becslésről van szó.