Moszkvát komolyan aggasztják Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter-helyettes kijelentései a minszki megállapodással kapcsolatban. Az orosz fővárosban néhány órával az egyezségben rögzített tűzszünet kezdete előtt ismét a délkelet-ukrajnai harcok beszüntetésére szólítottak fel.
Az orosz külügyminisztérium szombaton a honlapján elhelyezett közleményben azzal vádolta Klimkint, illetve egyes nyugati országok, így az Egyesült Államok képviselőit, hogy "lényegében az ukrán parlament radikális nacionalistáinak a véleményét támogatva" elferdítik és ezzel kétségbe vonják a csütörtökön Minszkben aláírt végrehajtási intézkedéscsomag konkrét megállapításait.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter pénteken azt közölte, hogy a kelet-ukrajnai eseményekben résztvevőkre vonatkozó közkegyelmet kizárólag az ukrán parlament által tárgyalt törvény értelmében biztosítják, a fegyveresek vezetőinek adott kegyelemről azonban nincsen szó. Ezzel szemben a csütörtökön Minszkben aláírt egyezmény 5. pontja teljesen egyértelműen általános amnesztiát ír elő.
A politikus a szélsőséges soviniszta Radikális Párt egyik képviselőjének kérdésére válaszolva azt is hozzátette: nem lesz decentralizációt és autonómiát célzó alkotmányreform. A külügyminiszter tagadta, hogy Ukrajna alkotmányos reformot vállalt az ország decentralizációs átalakítása érdekében. Ebben az ügyben az ukrán politikus konkrétan hazudik, hiszen a tűzszüneti megállapodás 11. pontja így fogalmaz: 2015 végéig új alkotmányt kell elfogadni Ukrajnában, amelynek tartalmaznia kell a hatalom decentralizálását és rögzítenie kell a Donyecki és Luhasznki Régió speciális státuszát.
Fegyverszünet helyett hadiállapot jöhet
Petro Porosenko ukrán elnök szombaton ismét kilátása helyezte, hogy hadiállapotot vezetnek be Ukrajna egész területén, ha a héten tető alá hozott tűzszüneti megállapodást nem teljesítik a Moszkva-barát szakadárok.
"Ha az ellenség megsérti a tűzszünetet és nem lesz béke, kénytelenek leszünk meghozni azt a nagyon nehéz, de szükséges döntést, hogy hadiállapotot vezetünk be nemcsak Donyeck és Luhanszk megyékben, hanem az egész országban" - jelentette ki az elnök Kijevben, azon a rendezvényen, amelyen határőr alakulatoknak ünnepélyesen új speciális katonai eszközöket adtak át. Hozzátette, hogy késlekedés nélkül beterjeszti az erről szóló törvényjavaslatot a parlament elé.
Az államfő nem részletezte, hogy a hadiállapot milyen korlátozásokat és egyéb intézkedéseket von majd maga után. Azt emelte ki, hogy a minősített helyzet lehetőséget teremt az országban a hatékonyabb mozgósításra és - szavai szerint - arra, hogy az ukrán állampolgárok "egyesült erővel megvédjék saját földjüket".
Az úgynevezett "normandiai négyek", azaz a német kancellár, a francia, az orosz és az ukrán elnök szerdáról csütörtökre áthúzódó marathoni tárgyalása végére tető alá hozott megállapodásban az szerepel, hogy a szemben álló felek vasárnapra virradóan beszüntetik a harci cselekményeket. A minszki találkozó kezdete előtt Porosenko szerdán figyelmeztetett az ukrán kormány ülésén arra, hogy a kijevi vezetés készen áll országos hadiállapot bevezetésére, ha tovább romlik a helyzet a keleti országrészben.
Közben Olekszandr Zaharcsenko, a Donyeck megyei felkelők vezetője orosz újságírók előtt kijelentette, hogy az egész Donyeck megyére igényt fognak formálni abban az esetben, ha az eddig ellenőrzésük alá vont területen nem kapnak valódi függetlenséget Kijevtől.
"Minszkben is megmondtam, hogy a Donyecki Népköztársaság az Donyeck megye. Ha nem teljesítik a tényleges függetlenségre vonatkozó követelésünket, akkor kijelentjük, hogy az egész Donyeck megye a miénk. Mindegy, milyen módon szerezzük meg a többi területet. Lehet politikai úton, de már megmutattuk, hogy másképpen is" - szögezte le a szakadár vezető.
Jelenleg a felkelők kevesebb mint a felét tartják ellenőrzésük alatt Donyeck megyének. A minszki megállapodás tulajdonképpen az ukrán parlament által a szakadárok ellenőrzése alatti települések különleges jogállásáról már elfogadott törvény alkalmazását írja elő, illetve további decentralizációt, vagyis kiterjesztett önigazgatási jogokat a régiónak tiszta és törvényes helyhatósági választások után.
A Jobb Szektor tovább harcol
Dmitro Jaros, a soviniszta Jobb Szektor (PSZ) vezetője már pénteken leszögezte: az oroszbarát felkelőkkel kötött egyezségek "ellentétesek az ukrán alkotmánnyal", ezért szervezete fenntartja magának a jogot az "aktív harci cselekmények" folytatására.
A PSZ vezetője pénteken a Facebookon reagált az előző nap az úgynevezett normandiai négyek, azaz a német kancellár, valamint a francia, az orosz és az ukrán elnök minszki találkozóján tető alá hozott újabb tűzszüneti megállapodásra. "A PSZ szerint az orosz terroristákkal kötött megállapodásoknak nincs semmiféle jogi erejük, ellentétesek Ukrajna hatályos alkotmányával, amiből pedig az következik, hogy nem kötelező teljesíteniük az ukrán állampolgároknak" - fogalmazott Jaros.
Leszögezte: abban az esetben, ha az ukrán fegyveres erők parancsot kapnak arra, hogy vonják hátrébb a nehézfegyvereket és a tüzérséget a frontvonaltól, és ne nyissanak tüzet, a Jobb Szektor önkéntes csapatai továbbra is fenntartják maguknak a jogot a harc folytatására, mindaddig, amíg "teljesen fel nem szabadítják az ukrán földeket az orosz megszállástól".