Nemrégiben arról számolhattunk be, hogy a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal megbeszélésén arról egyeztettek a pedagógusképzés átalakításáról, hogy a jövőben "a pedagógushallgatók felkészítését csakis az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szellemében végezhetnék az egyetemek, megalapozva az iskolai oktatás kormány által helyesnek vélt irányvonalát".
Másfelől a "butított" követelményekkel szorítanák vissza a képzési területen tapasztalható jelentős lemorzsolódást, így több hallgató juthatna el a diplomáig.
A Jobbik IT oktatási szakpolitikusa szerint elég veszélyes tervről beszélhetünk, ugyanis ahhoz, hogy valaki egy felsőoktatási intézménybe jelentkezzen, szükséges egy emelt szintű érettségi. Azonban, ha igaz az a terv, hogy olyan tanárokat képezzenek, akik csak a középszintű érettségi szintjéig tudnák oktatni a diákokat, akkor mindazon diákok, akik emelt szintű vizsgát akarnak letenni, külön tanárhoz kellene járniuk. Ez pedig megint a tehetősebb háttérrel rendelkező diákokat hozná helyzetbe.Másrészt, ez azért is komoly problémákat okozna, mert jelenleg is a tanárképzésen részt vevők az egyetemeken együtt tanulnak más szaktársakkal is. Példának okáért, egy történelem tanár szakos hallgatónak vannak közös órái a történész szakon tanulókkal. Abban az esetben viszont, ha a történelem tanári szak anyagát levinnék a NAT (Nemzeti alaptanterv) szintjére, akkor le kéne butítani fentebb említett példa esetén, mondjuk a történelem szakot is. Ez pedig önmagában vezetne a magyar felsőoktatás színvonalának szignifikáns csökkenéséhez.
"Szerintem ez egy nagyon összecsapott terv"
- összegezte, hozzátéve: a probléma nem a képzéssel van, hanem azzal, hogy anyagilag és szakmailag sincsenek megbecsülve a pedagógusok.
Úgy véli, elsődlegesen azzal lehetne segíteni, hogy többen is a tanári szakmát válasszák a felsőoktatásban, hogy jelentős mértékben csökkentik a költségtérítést a képzéseken, vagy kizárólag csak állami támogatással lehetne elindulni a pedagógus szakokon.
"Ez egy fontos és elkerülhetetlen áldozat lehetne a kormány részéről, annak érdekében, hogy a tanárhiány miatt ne omoljon össze a hazai oktatási rendszer."
Az sem segíti a jelenlegi helyzetet, hogy a kormány továbbra sem rendezte a pedagógusok bérét. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke nemrégiben arról beszélt, hogy elsőkörben legalább 30 százalékos béremelésre volna szükség, majd ezután olyan ütemezést kéne beiktatni, hogy a vetítési alap elérje a mindenkori minimálbért.
A versenyszféra jobban megéri
A magyar kormány évek óta nem képes megoldani a bérrendezés problémáját. Mint ismert, a legfőbb probléma az, hogy a bérek számítási képletéből 2015-től kivették a minimálbér emelkedésének hatását, helyette továbbra is a 2014. évi 101.500 forintos minimálbér szerepel szorzóként "vetítési alap" néven. Így például ebben az évben kizárólag azon tanárok fizetése emelkedik, akiknek a szakmában töltött idejüknek köszönhetően magasabb pedagógus bérkategóriába lépnek át.
Az Európai Bizottság felmérése szerint
Magyarországot tekintve, a kezdő pedagógusok garantált bérminimuma vásárlóerő-egységben az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.
Közgazdászok részletes vizsgálata szerint a versenyszférában öt év alatt 47 százalékkal, azaz közel a másfélszeresére nőttek a bruttó bérek, miközben egy kezdő gimnáziumi tanár bére csupán 11 százalékkal nőtt.
Az adatok rávilágítanak arra nyilvánvaló tényre is, hogy az elmúlt években a jóval magasabb bérrel kecsegtető magánvállalatok, elszívták a pedagógus munkaerőt. Szintén megállapították, hogy
az alacsony költségvetési hiány az utóbbi időszakban, részben annak volt köszönhető, hogy a közalkalmazotti bérek változatlanok voltak.
Összeomlás szélén?
A Közoktatási Információs Rendszer adatai szerint a tanárok életkora is egyre magasabb. Az általános iskolai pedagógusok 27 százaléka már 55 év feletti, azaz
az alsós tanárok több mint negyede 10 éven belül nyugdíjba megy.
A 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya csökkent, 9-ről 6 százalékra. Ugyanígy csökkent a 30-39 éves korcsoport aránya is a tanárok körében, 27 százalékról 18-ra. Az állami intézményeket tekintve dolgoznak a legkisebb arányban fiatal, 20-29 éves és 30-39 éves pedagógusok.