Egyszerű. Egymás létének igazolásáról.
- A kormány kevesebbet költ a felsőoktatásra
- A kormány több pénzt költ a felsőoktatásra
- A kormány kiszorítja a középosztályt a felsőoktatásból
- A kormány nem szorítja ki a középosztályt a felsőoktatásból
- Gender szak
- Elmúltnyolcév
- Egyre kevesebb a hallgató az egyetemeken
- A szocialisták alatt is egyre kevesebb hallgató volt az egyetemeken
- Kivéreztették az egyetemeket
- Megmentettük az egyetemeket, egyre többet költünk a felsőoktatásra
- Genderszak, a Fidesz autoriter
- Elmúltnyolcév
- Összefogással győzhettünk volna
- A fideszesek félnek az egyetemeken, középiskolában - elnyomják őket
- Társadalmi egyenlőség, genderszak
- Migráció
Kicsit leegyszerűsítve így nézett ki a Republikon Intézet által szervezett „A magyar felsőoktatás – Korlátok és lehetőségek" című konferenciájának első vitája, ahol a kormánypárt képviselője a korábbi kormánypárt képviselőjével vitázgatott egy kellemeset.
Igen, kellemeset.
Elégedetten nyugtázhatták a napot, mindenki elmondhatta a magáét, unásig ismételhette a sajtóosztályok betanított és végletekig leegyszerűsített formuláit. A két pártközlemény-generátort hallgatva érthető válik, miért is engedte el a Fidesz Böröcz Lászlót egy szakmai konferenciára.
Mert itt nem lehet veszíteni, csak nyerni.
Őfelsége ellenzéke a Fidesz számára most is kényelmes és könnyű partner, pontosan azokon az álkérdéseken rugózik kérlelhetetlenül és minden képzeletet felülmúló szorgalommal, amiket a kormánypárt eléjük dob nagy kegyesen.
A magyar társadalom millió rágják véresre a körmüket Záhonytól Lentiig, hogyan is áll pontosan a férfiak és nők közötti társadalmi viszonyrendszer, tépik szét a tévét az egyetemi autonómia megcsorbítását látva, hajigálják egymáshoz a fröccsös poharakat a Borharapóban azon anyázva, vajon a Fidesz vagy az MSZP költött többet GDP-arányosan a felsőoktatásra, évtizedes barátságoknak vet véget a legfrissebb magyar felsőoktatásról szóló OECD-felmérés.
Ahelyett, hogy egyszer is elhangzott volna ezen az úgynevezett vitán például az égbeszökő albérlet árak helyzete, a hallgatói ösztöndíjak nevetséges és elégtelen mértéke, az elégtelen kollégiumi férőhelyek száma, vagy a vidéki hallgatók brutális utazási költségei.
Nem, nem hangzott el, aminek pusztán egyetlen és roppant egyszerű oka van: a valódi és nagyon is újratermelődő társadalmi egyenlőtlenségek ugyanis itt kezdődnek, kedves vitázgatók. Olyan egyenlőtlenségek, amikre nem tudtatok és nem tudtok választ adni.
Így nem is beszéltek róluk.
Ehelyett az egyórás vita közel felén a gender szak terpeszkedett. Kunhalmi Ágnes utolsó vérig harcolt a gender studies-ért, Böröcz László védelmezhette a magyar gyermekeket a nővé/férfivá operálástól, a fideszes közönség vihorászhatott, a balos felháborodhatott.
A vita tetőfokára hágott, Kunhalmi Ágnes megmentette európaiságunkat, lelkiismeretünket, Böröcz László pedig minden magyar fiú, leány és család jövőjét (az is kiderült, hogy fideszes fiatalokat vegzálják a középiskolákban és egyetemeken), közben pedig cinikusan ismételgethette, hogy az MSZP nem foglalkozik a valós problémákkal.
Mindenki boldog.
Azazhogy majdnem.
A vita végén a hallgatóság egy tagja láthatóan türelmét vesztve, megkérdezte Böröcz Lászlót, hogy akkor mégis mik a valós problémái a magyar társadalomnak.
A válasz egy szó, éppen ezért tökéletes esszenciája a vitának:
"Hát a migráció."