A bíróság döntése értelmében a PADME-nak 45 napon belül ki kell adnia azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a felügyelőbizottság 2025 márciusáig visszamenőleg milyen ellenőrzéseket végzett az alapítvány működésével kapcsolatban. Ez mindenekelőtt azért fontos, mert a felügyelőtestület volt hivatott arra, hogy megakadályozza a közpénzek nem rendeltetésszerű felhasználását, illetve biztosítsa a kuratórium döntéseinek törvényességét és célhoz kötöttségét.
A Transparency International azért fordult bírósághoz, mert az alapítvány nem adta ki önként a kért adatokat, holott közpénzek kezeléséről van szó. A szervezet jogi igazgatója, Ligeti Miklós az Indexnek úgy fogalmazott: a PADME működésében „fényes nappal zajlott a közpénzek lenyúlása”, és mindez elkerülhető lett volna, ha a felügyelőbizottság érdemi ellenőrzést gyakorol. A TI célja annak feltárása, hogy a testület valóban elvégezte-e a feladatát, és milyen dokumentumok támasztják ezt alá.
Az ügy hátterét az adja, hogy az Állami Számvevőszék korábban több súlyos hiányosságot tárt fel az alapítvány gazdálkodásában. A jelentés szerint a PADME befektetési gyakorlata átláthatatlan volt, egyes vagyonkezelési döntéseknél nem volt egyértelmű, milyen szakmai indokok álltak mögöttük, és ezek a hiányosságok végső soron vagyonvesztést okoztak. Az ÁSZ vizsgálata nyomán feljelentés is történt, ami tovább növelte a közérdeklődést az alapítvány ügyei iránt, és még inkább indokolttá tette az adatkiadást.
A mostani ítélet ugyanakkor korlátozottabb, mint amit a TI eredetileg szeretett volna. A bíróság nem írta elő, hogy az adatok kereshető formában legyenek elérhetők, és a visszamenőleges betekintés időtartamát is 2025 márciusáig szűkítette. Mindez azt jelenti, hogy a közérthetőség és az átfogó ellenőrizhetőség terén maradnak hiányosságok, de az ügy így is fontos precedenst teremt: kimondja, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak kötelességük elszámolni a működésükről.
A TI győzelme ezért nem csupán jogi siker, hanem a közpénzek átlátható kezeléséért folytatott küzdelem egyik jelentős állomása is. Bár még nem világos, hogy a kiadott dokumentumok mennyiben teszik majd rekonstruálhatóvá az alapítvány működését, az ítélet egyértelmű jelzést küld: az ilyen szervezetek nem bújhatnak ki a nyilvánosság ellenőrzése alól. A döntés várhatóan további vitákat és vizsgálatokat indít el az MNB-alapítványok gazdálkodásával kapcsolatban, és hosszabb távon akár átláthatóbb működési gyakorlatokat is kikényszeríthet.