"Több feltétel teljesítésével Magyarország nem esélytelen a klímasemlegesség elérésére 2050-re"
- jelentette ki az MTI beszámolója szerint a köztársasági elnök az 57. Közgazdász-vándorgyűlés szombati záró plenáris ülésén, Nyíregyházán.
Áder János szerint ehhez többek között
- az áramtermelés közel száz százalékban szén-dioxid-mentessé tételére,
- az épületek energetikai hatékonyságának növelésére,
- a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítására,
- a szén kivezetésére és
- a közlekedési kibocsátás jelentős csökkentésére van szükség.
Az államfő előadásában elmondta, technológiaváltás kell az úgynevezett szén-dioxid-intenzív iparágakban, azaz a cementgyártásban, acéliparban és a gumiiparban, az agráriumban pedig a metánkibocsátás mérséklése, a műtrágyák hatékonyságának javítása és az erdőtelepítési program folytatása szerepel a feladatok között.
"Ezeknek a feltételeknek a teljesülése esetén Magyarország teljesen reálisan tűzheti ki azt a célt, hogy 2050-re klímasemleges legyen"
- fogalmazott Áder János.
A Nyíregyházi Egyetemen tartott prezentációjában az államfő az áramtermelés átalakítása kapcsán Paks II. megépítését és a naperőművek kapacitásnövelését jelölte meg teljesítendő feltételekként. Mint mondta, a naperőművek energiatermelése a mostani tervek szerint - csakúgy, mint az elmúlt négy évben - minden évben megduplázódik majd, ezzel és a paksi atomerőmű új blokkjának felépítésével 2030-ra a magyarországi áramtermelés több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz.
Áder János szerint javítani kell az épületek energiahatékonyságát, aminek technikai feltételei már rendelkezésre állnak. Jelezte, legalább harminc százalékos hatékonyság-javulásra lesz majd szükség, ami megítélése szerint teljesíthető lesz 2050-ig.
Az államfő különösen reménykeltőnek és "izgalmas próbálkozásnak" nevezte azt a tervet, amely a távfűtési szolgáltatásnál a hőenergia egy részét a geotermikus energia segítségével szeretné megoldani. Azt még nem lehet tudni, hogy a szén kivezetése mikor történik meg, de ez az egyik elengedhetetlen feltétele a klímasemlegességnek - tette hozzá.
A közlekedés környezetszennyezésére utalva Áder János kifejtette, az autózásban, az áruszállításban és a tömegközlekedésben is elérhetőek már az alternatív meghajtási technológiák. Vélekedése szerint a következő évek egyik kérdése már csak az lesz, hogy az elektromos, földgázüzemű és hidrogénhajtású járművek kombinációja, vagy ezek egyike tud-e uralkodóvá válni és alakítani az autógyártást és a közlekedést.
A köztársasági elnök a kibocsátás mérséklése érdekében hangsúlyosnak nevezte a szén-dioxid-aktív iparágakban az energiaigényesség mérséklését, vagy más energiával történő kiváltását, az agráriumnál a kérődző állatok által kibocsátott metánmennyiség mérséklését sürgette. Megjegyezte, a tudósokra és a kutatókra vár annak az eljárásnak a kidolgozása, amely lehetővé teszi majd a nitrogén műtrágyáknak a növények általi jobb hasznosítását, hatékonyságuk javítását.
Az erdőtelepítési program folytatásától azt várjuk, hogy Magyarország jelenlegi 21 százalékos erdősültsége 27 százalékra emelkedik - mondta.
Áder János kitért arra, köztudott, hogy az Európai Unió következő hétéves költségvetésének körülbelül egynegyedét kell klímasemlegesség eléréséhez szükséges beruházásokra fordítani, de azt még nem lehet tudni, hogy a korábbi vállalásaikat nem teljesítő országok kapnak-e valamilyen szankciót, vagy valamilyen módon ösztönzi-e majd őket az unió.
Hozzátette, az is kérdéses egyelőre, hogy milyen célra, milyen mértékben és eljárásrendben lehet majd igénybe venni a klímasemlegességi célok elérésére szánt forrásokat.
Az államfő előadásában arról is beszélt, a klímaváltozás egyaránt hat a természet, a társadalom és a gazdaság működésére, amelyek egységes, egymástól el nem választható rendszert képeznek.
A kormány a rezsicsökkentéssel magyarázza, hogy megvétózták az európai klímacélokat
Fenomenális válaszok születtek a kelet-európai politikusoktól arra, hogy miért vétózták meg az európai klímacélt. Amint arról tegnap beszámoltunk, a tervet, ami a felmelegedést okozó anyagok kibocsátásának nullára csökkentéséről szól és 2050-re klímasemlegessé tette volna az Európai Uniót Lengyelország és Csehország mellett Magyarország sem szavazta meg.