Szombatra minden szavazatot megszámoltak, így most már biztossá vált, hogy a Fidesz-KDNP megőrizte a kétharmados parlamenti többségét, aminek az egyik oka az volt, hogy miközben csökkent a Márki-Zay Péter-vezette ellenzék (értsd: Egységben Magyarországért - EM) szavazóinak a száma, a kormánypárti lista átlépte a 3 millió főt. Azt is tudjuk már, hogy az EM-nek mindössze két vidéki mandátumot sikerült megnyernie (Baranya 1.: Mellár Tamás, Csongrád 1.: Szabó Sándor), míg a fővárosból a 18-ból behúzott 17-et, azonban a kép mégis sokkal árnyaltabb.
A legfontosabb, hogy miközben a fővárost tartjuk a legtudatosabb és általánosságban kormánykritikus választópolgárok városának, a négy évvel korábbihoz képest mégis 37 171-gyel kevesebb járultak közülük urnához (2018: 987 012 választó, 2022: 949 841 választó); országos szinten is csökkent a listákra leadott szavazatok száma: a 2018-as 5 732 283-ról 2022-es 5 651 057-ra.
Érdekes, hogy a csökkenés ellenére a Fidesz-KDNP összességében még erősödött is, 381 308-ról 387 938-ra. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mind a 18 körzetben egyenletes teljesítményt nyújtottak a kormánypártok: valahol több ezres a növekedés, máshol pedig ugyanilyen arányú a veszteségük, az azonban látványos, hogy
Megnéztük azt is, hogy a csökkenő szavazatok tekintetében hogyan változott az ellenzéki választópolgárok szavazási hajlandósága. 2018-ban az EM jelenlegi pártjai rendszerint külön indultak, és a legerősebb és/vagy győztes jelöltet valamelyik baloldali párt adta (DK vagy MSZP), mellettük indított külön jelöltet a Momentum, az LMP, és a Jobbik is, valamint sok kerületben az MKKP is. A jogos kérdés, hogy ezek a "2010 utáni szavazók" hol jelentek meg, valamint az óbaloldali választópolgárok mennyire érezték magukénak az összefogást.
Az biztos, hogy 2018-ban a legerősebb ellenzéki jelöltekre 423 443 szavazat érkezett, 2022-ben az EM közös jelöltjeire pedig 465 212-en szavaztak. Ez azt jelenti, hogy több mint 40 ezer vokssal erősödtek az ellenzéki győztesek. Mindezt úgy, hogy
míg a maradék 14 körzetből pedig 4-ben ezer szavazónál is kisebb erősödést tapasztalhattunk.
Látni fogjuk, hogy egyáltalán nem lehet azt kijelenteni, hogy a 2018-as 93 437 Jobbik-szavazó otthon maradt volna, sőt a csatatér budapesti körzetekben az ő szerepük volt a döntő, ugyanakkor a baloldalinak tartott kerületekben sok helyen látványos a gyengülés - nagy valószínűséggel erre ment rá a jobbikos Szilágyi György győzelme is Rákosmentén.
EM-Fidesz: 465 212 - 387 938
A Belváros beleunt az egészbe
A címvédő LMP-s Csárdi Antal (Bp. 1) az egyike azoknak, akik úgy nyertek most, hogy számszerűen kevesebben szavaztak rá, mint 4 évvel ezelőtt, holott most egyedül indult (23 345-ről 21 778-ra csökkent a voksai száma). Ha azt nézzük, hogy 4 évvel ezelőtt 3 060 szavazatot kapott a jobbikos Losonczy Pál, az ellenzéki alternatíva kevésbé volt népszerű itt. De a kormánypártok mozgósítása sem sikerült: Böröcz Lászlóra idén 19 144-en, Hollik Istvánra 2018-ban 20 031-en voksoltak. A választókerületben több mint ezerrel kevesebben szavaztak egyáltalán, jellemző, hogy még a Kutyapárti is veszített a népszerűségéből.
A budai nagy ellenzéki győzelmek
Orosz Anna - Bp. 2., Hajnal Miklós - Bp. 3. (mindkettő Momentum), valamint Tordai Bence - Bp. 4. (Párbeszéd) viszont tökéletesen kihasználták az összefogás erejét. Mindhárman úgy vették el a mandátumot a kormánypártoktól, hogy közben csökkent is a Fidesz-KDNP-re leadott szavazatok száma. Az is látványos, hogy mennyivel erősebbek lettek, mint a 2018-ban legtöbb szavazatot kapó ellenzéki társaik. Hajnal Miklós 25 323 szavazatot kapott, több mint 4 ezerrel előzte meg a DK-s Bauer Tamást, és elhozta a 2018-as EM-voksok 85 százalékát). Orosz Anna 5 ezerrel előzte Gy. Németh Erzsébetet (szintén DK), a 2018-as EM-voksok 90 százalékát realizálta. Tordai Bence több mint 8 ezer szavazattal kapott többet Niedermüller Péternél (ő is DK),
A keleti oldalon a győzelem is lehet nyomasztó
Oláh Lajos (DK - Bp. 5.) például kevesebb szavazatot kapott, mint 4 évvel ezelőtt, az pedig csak a hab a tortán, hogy 2018-ban volt még pluszban több mint 6 ezer voks az LMP és a Jobbik jelöltjén. Összességében kis híján ötezerrel kevesebb erzsébetvárosi és terézvárosi polgár járult az urnákhoz - gyengült itt a Fidesz is. A VIII. kerületben (Bp. 6.) induló Jámbor András hozta a kötelezőt - jellemző, hogy amíg Dúró Dóra a Jobbik színeiben indult 2018-ban, 6001 szavazatot kapott, a Mi Hazánk tagjaként csupán 2159-en voksoltak rá.
Valódi versenyre nem lehetett számítani Hiszékeny Dezső (MSZP - Bp. 7.) és Hadházy Ákos (Momentum - Bp. 8.) esetében sem. Mindketten átlépték az 50 százalékos határt, utóbbi a 2018-as EM-szavazatok 82 százalékát realizálta.
A DK-s Arató Gergely helyzete viszont nem egyértelmű Kőbányán (Bp. 9.). Megtartotta a mandátumot az ellenzéknek, és növelte is a győztes szavazatok számát, azonban amíg Burány Sándor (MSZP-P) 4 éve 22 010-e kapott, Aratóra "csak" 22 990 voks érkezett: mindössze a négy évvel ezelőtti szint 71 százalékát hozta,
(egy erősödő Fidesz mellett).
Szabó Tímea úgy nyert, hogy bukott
Az egyik nagy ellentmondás Szabó Tímea győzelme. A Párbeszéd országosan is ismert társelnöke mandátumot nyert Bp. 10-ben, de a 4 évvel ezelőttihez képest kevesebb szavazattal (27 017-ről 26 051-ra csökkent a támogatói száma). A politikus valószínűsíthetően az Egységben Magyarországért minden típusú szavazójából veszített, erősödött a Fidesz, lett 3,6-3,6 százalékos Kutyapárt és Mi Hazánk, és háromezerrel kevesebben mentek el szavazni.
Újpest még mindig Varju Lászlóé (DK - Bp. 11.), egy kicsivel délre viszont a párttársa, Barkóczi Balázs (DK - Bp. 12.) megszenvedett a győzelemért: számára plusz 185 szavazatot jelentett az összefogás, míg a Fidesz több mint ezerháromszáz szavazattal erősödött. Mivel a Mi Hazánk 2022-ben elhozott 2 559 voksot, így elég volt Barkóczi győzelméhez a Fidesszel szembeni 1410 darab szavazat különbség.
A nagy fordítás
Vajda Zoltán (MSZP - Bp. 13.) győzelme viszont a hatékonyságot bizonyítja. Összességében majd' 3 ezerrel szerzett több szavazatot, mint négy éve, amikor elmaradt a siker, miközben a kormánypárti riválisa, Szatmáry Kristóf szintén erősödött. A 2018-as EM-szavazatok több mint 79 százaléka elég volt most is egy izgalmas véghajrá után a mandátumhoz.
Ahol becsapták Szilágyi Györgyöt
Csak Rákosmentén győzött a Fidesz. Bp. 14. volt az a választókerület, ahol a baloldali szavazóknak fel kellett volna sorakoznia egy jobbikos képviselőjelölt mögött, de Szilágyi György mégis elbukott. A mandátumot a fideszes Dunai Mónika nyerte meg 25 114 szavazattal (44,66 százalék), 4 évvel ezelőtt 23 784 voks szerepelt a neve mellett (41,17 százalék), ez pedig azt jelenti, hogy az EM akkori pártjai fölényben voltak.
Ez volt a sorrend:
- Lukoczki Károly (MSZP-P) 21 512 (37,23 százalék),
- Szilágyi György (Jobbik) 7536 (13,04 százalék),
- Schmuck Erzsébet (LMP) 2826 (4,89 százalék),
- Tóth Endre (Momentum) 1608 (2,78 százalék).
Kunhalmi Ágnes viszont megúszta, pedig...
Hogy mennyire igazságtalan is lehet az ellenzéki összefogás rendszere, azt az MSZP-társelnök Kunhalmi Ágnes mutatta be, aki Bp. 15-ben indult.
Kunhalmi Ágnes úgy nyerte meg a mandátumot, hogy szintén több mint kilencezer voksot bukott el az összefogásból, és 74 százalékos volt a hatékonysága.
Az MSZP veteránja, Hiller István biztosan nyerte a mandátumát Bp. 16-ban, de kevesebb mint háromszáz plusz szavazót jelentett neki az Egységben Magyarországért. Annak ellenére, hogy Csepel megmaradt az ellenzék számára, Szabó Szabolcs gyengült a rezsiharcos Németh Szilárddal szemben. Négy évvel ezelőtt Bp. 17-ben Szabó Szabolcs 23 637 szavazatot kapott, most 24 595-et, míg Németh Szilárd 20 653-ról 22 055-re tömegelte magát. Szabó Szabolcs is csak 76 százalékát szerezte a 4 évi szinthez képest,
Végül pedig a momentumos Tóth Endre Bp. 18-ban bebizonyította, hogy meg lehet haladni az MSZP-s(?) Molnár Gyula örökségét: amíg 4 éve az ellenzék alig 1,3 százalékkal hozta el a mandátumot, az ifjú politikus az összefogás révén egy masszív, több mint 6 százalékos előnyt épített ki magának.
Valójában nem sokon múlt
Ahogy látjuk, főleg a jobboldali beállítottságú, Fidesz-bástyaként ismert választókörzetekben működött az összefogás - ami már eleve megdönti azt a teóriát, hogy a Jobbik szavazói (ami eleve a 2018-as mennyiség mindössze 15 százalékát jelenti) ne támogatták volna az Egységben Magyarországért jelöltjeit. Az összefogás jelöltjei inkább az ellenzéki fellegvárakban gyengültek: és választások logikája szerint például Szabó Tímea, Kunhalmi Ágnes vagy épp Arató Gergely valószínűleg nem is szerzett volna mandátumot, ha nem egyedül indulnak a Fidesszel szemben - pedig négy évvel ezelőtt gond nélkül jöttek a mandátumok.