Orbán Viktor mai tusványosi beszéde Balczó Zoltánt, a Jobbik korábbi európai parlamenti, jelenleg országgyűlési képviselőjét is reakcióra késztette. Az ellenzéki honatya levélben juttatta el véleményét szerkesztőségünkhöz, melyet változtatás nélkül közlünk:
Használati utasítás Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéhez
Nagyon szép beszédet mondott Orbán Viktor a Bálványosi Szabadegyetemen. Az a honfitársunk, aki nincs tisztában a magyarországi valósággal, vagy a rendszer szemét behunyó, fülét bedugó kegyeltjei közé tartozik, biztosan könnyes szemmel tapsolta vörösre a tenyerét. Aki azonban a vesztes többséghez tartozik, vagy legalább is nem dugja homokba a fejét, annak tisztában kell lennie azzal az ellentéttel, ami a miniszterelnök rózsaszínűre festett országképe és a valóság között feszül.
Orbán Viktor illiberális demokráciájával nem az a baj, hogy elutasítja azt a liberalizmust, amelyik kizárólagosságra törekszik, a nemzeti önrendelkezés megtartását veszélyesnek, konfliktus forrásnak tekinti, az egyén jogainak a közösség érdekei szerinti korlátozását nem fogadja el, ideológiáját megváltóként akarja a világra rákényszeríteni.
Orbán illiberális demokráciájával az a baj, hogy nem valódi demokrácia, hanem
a jogállamot, annak intézményeit fokozatosan és tudatosan leépítő diktatúrába hajló rendszer.
A hatalom megtartása érdekében kiépítette a maga hűbéri láncolatát, amit egyrészt az uniós források büntetlenséget biztosító elcsalásával, másrészt egzisztenciális fenyegetettségben tartással tart fent.
Permanens harcban áll irreálisra nagyított veszélyt jelentő ellenségekkel, és kiszabadította a gyűlölet szellemét a palackból.
Gazdaságpolitikáját a nagy, döntően multinacionális vállalatok olcsó és kiszolgáltatott munkaerővel való ellátására építi, ha kell Ukrajnából betelepítve a béreket lenyomva tartó munkaerőt.
Ennek eredményeként az életszínvonalat jellemző adat, az egy főre jutó tényleges fogyasztás tekintetében az EU-ban csak Bulgáriát előzzük meg.
A médiát extrém mértékű központosítással uralma alá hajtva manipulálja a társadalmat, teszi lehetetlenné a saját propagandájától eltérő vélemények széles körben való megjelenését.
A rendszer fojtogató légköre és a minőségi megélhetést biztosító munkahelyek hiánya
százezreket, döntően tehetséges fiatalokat, késztetett hazájuk elhagyására.
A Tusnádfürdőn elhangzottakat az előzőekkel összevetve csak egy használati utasítást lehet adni a miniszterelnöki beszédhez. Azt, amit annak idején maga Orbán Viktor mondott külföldi diplomatáknak:
"Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok."
Nagyon szép beszédet mondott Orbán Viktor a Bálványosi Szabadegyetemen. Az a honfitársunk, aki nincs tisztában a magyarországi valósággal, vagy a rendszer szemét behunyó, fülét bedugó kegyeltjei közé tartozik, biztosan könnyes szemmel tapsolta vörösre a tenyerét. Aki azonban a vesztes többséghez tartozik, vagy legalább is nem dugja homokba a fejét, annak tisztában kell lennie azzal az ellentéttel, ami a miniszterelnök rózsaszínűre festett országképe és a valóság között feszül.
Orbán Viktor illiberális demokráciájával nem az a baj, hogy elutasítja azt a liberalizmust, amelyik kizárólagosságra törekszik, a nemzeti önrendelkezés megtartását veszélyesnek, konfliktus forrásnak tekinti, az egyén jogainak a közösség érdekei szerinti korlátozását nem fogadja el, ideológiáját megváltóként akarja a világra rákényszeríteni.
Orbán illiberális demokráciájával az a baj, hogy nem valódi demokrácia, hanem
a jogállamot, annak intézményeit fokozatosan és tudatosan leépítő diktatúrába hajló rendszer.
A hatalom megtartása érdekében kiépítette a maga hűbéri láncolatát, amit egyrészt az uniós források büntetlenséget biztosító elcsalásával, másrészt egzisztenciális fenyegetettségben tartással tart fent.
Permanens harcban áll irreálisra nagyított veszélyt jelentő ellenségekkel, és kiszabadította a gyűlölet szellemét a palackból.
Gazdaságpolitikáját a nagy, döntően multinacionális vállalatok olcsó és kiszolgáltatott munkaerővel való ellátására építi, ha kell Ukrajnából betelepítve a béreket lenyomva tartó munkaerőt.
Ennek eredményeként az életszínvonalat jellemző adat, az egy főre jutó tényleges fogyasztás tekintetében az EU-ban csak Bulgáriát előzzük meg.
A médiát extrém mértékű központosítással uralma alá hajtva manipulálja a társadalmat, teszi lehetetlenné a saját propagandájától eltérő vélemények széles körben való megjelenését.
A rendszer fojtogató légköre és a minőségi megélhetést biztosító munkahelyek hiánya
százezreket, döntően tehetséges fiatalokat, késztetett hazájuk elhagyására.
A Tusnádfürdőn elhangzottakat az előzőekkel összevetve csak egy használati utasítást lehet adni a miniszterelnöki beszédhez. Azt, amit annak idején maga Orbán Viktor mondott külföldi diplomatáknak:
"Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok."
Orbán Viktor a harmincra újabb tizenötöt húzna
Orbán Viktor éves tusványosi beszédeit aszerint tartjuk számon, hogy azokból egyszerre nyerünk bepillantást a kormányfő hosszabb távú cselekvési terveibe, kapunk kontextust a politikai történések értelmezéséhez, valamint igazolást, ideológiai alátámasztást a miértekhez és a hogyanokhoz. Idén sem volt ez másként, bár a „jubileumi" 30-as szám ihletettsége alatt a retrospektív múltidézés különös hangsúlyt kapott a jelen- és jövőmagyarázásban, küldetésadásban.