Szerintem új plakátok bejelentését még nem követte ekkora érdeklődés, mint most a Jobbikét. Ez pedig annak a sorozatnak a része, hogy amihez a Fidesz hozzányúl, az - kerestem a szót, de nem találtam ennél plasztikusabbat - sz.rrá változik.
Észre sem veszik, hogy a Jobbik plakátkampányai ellen indított háborújuk egy olyan tragikomikus kapálózássá vált, aminek egyetlen igazi eredménye, hogy most már azok is odafigyelnak a nemzeti néppárt hirdetéseire, akik eddig nem tették. Meggyőződésem, hogy ha a Fidesz (a hírek szerint személyesen Orbán Viktor) nem borult volna ki ennyire a plakátokon, nem áll bele így a harcba, mint ahogyan beleállt, fele ennyire sem lett volna, illetve lenne hatásos a Jobbik akciósorozata.
Kenegetheti sajgó lelkét a Fidesz a Nemzeti konzultáció 99 százalékos eredményével (lesz az még 101 is egyszer, mint a kiskutya), de ettől még egyre jobban húzza le az örvény, amelynek hajtóerejét az adja, hogy
"ha a Fidesz mond valamit, én csak azért sem értek vele egyet",
illetve ha a Fidesz nekimegy valakinek,
"csak azért is azzal értek egyet."
S mindez nem is meggyőződéses, jól végiggondolt politikai állásfoglalások eredménye, hanem egy erősödő érzés (ez esetben ellenérzés) szinte ösztönszerű reakciója, amit a Fidesz a saját arroganicájának és cinizmusának köszönhet. Ami végül bedönti a mértéket elvesztő politikai közösségek hatalmát.
Egy ismerősöm, aki nem egy Simicska-fan, tegnap vett egy jó adag mignont. Kb. 15 év után először. Úgy volt vele, ha a Fidesz-média amiatt cseszegeti a kiskosárkájával Veszprémben sétálgató nagyvállalkozót, hogy válaszok helyett inkább a helyi cukrászdáról, meg a mignonról beszél, akkor ő most csak azért is vesz egy adag mignont.