Bánki Erik, a fideszes, akinek 100 milliárdos üzletek pattannak ki a fejéből

Bánki Erik, a fideszes, akinek 100 milliárdos üzletek pattannak ki a fejéből

Ez nem politika, ez üzlet.

Bánki Erik nem egy sima fideszes politikus, őt nem fogjuk kazános videókban látni, viszont ha a semmiből kell felépíteni egy pénztermelő mechanizmust, bátran támaszkodhat rá az állampárt, így az sem zavar senkit,

  • ha cégeket felejt ki a vagyonnyilatkozatából,
  • ha kiderül róla, hogy valójában egy budai luxus lakóparkban lakik,
  • és ha nem tudja igazolni, hogy miből vásárolt földeket Magyarországon és Erdélyben.

Viszont gond nélkül

  • rá lehetett bízni az Országgyűlés Gazdasági bizottságának irányítását,
  • valamint Rogán Antal örökségének, a letelepedésikötvény-biznisznek a menedzselését is,
  • miközben olyan konstrukciót talált ki, mint a társasági adókedvezmény (tao),
  • és egy nap alatt eltüntette a lakástakarék-pénztárakat is.

Az 1970-ben Szekszárdon született politikus 1998 óta országgyűlési képviselő, volt már az Idegenforgalmi bizottság tagja, vezette a Sport- és turisztikai bizottságot, és belekóstolt az Európai Parlament munkájába is. Nézzünk tőle néhány építő pillanatot!

Építsünk közétkeztetési birodalmat!

Nem olyan rég, február 27-én számolt be a közmédia, illetve a kormánypárti Origo arról, hogy együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) és a Hungast Csoport, amelynek értelmében a vállalat szakemberei bekapcsolódnak a diákok képzésébe, valamint az egyetem hallgatói professzionális körülmények között szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot a Hungast egységeiben. Ez a hír 2019-ben már nem okoz túl nagy meglepetést - a több mint 250 milliárdos közétkeztetési piacot ma már jószerivel egyedül uralja a Hungast, köszönhetően - többek között... - annak, hogy 51 százalék tulajdonrészt szerzett az Elamen Zrt.-ből, valamint hogy 2017 nyarán, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyásával bekebelezte Sodexo Magyarország Kft-t (a Sodexo ma már Hungast Vital Kft. néven működik). Egyébként a GVH, bár az üzlet kapcsán elismerte, az oktatási közétkeztetési piac 35-45 százalék közötti részesedése kerül egy kézbe, mégis úgy ítélte meg, nem igazolhatók káros horizontális versenyhatások (áremelkedés vagy minőségromlás) az összefonódással.

A Csoport 2018 végére már elérte, hogy naponta 200 ezer fogyasztónak ad el ételt, valamennyi megyében és a fővárosban is szolgáltat, a cég 150 nagy főzőkonyhával és 1100 tálalási hellyel rendelkezik.

A Hungast-csoport nagyjából a teljes étkeztetési szolgáltatási területet lefedi az országban, jelen vannak többek között az oktatási és nevelési, szociális és egészségügyi intézményekben, valamint a munkahelyi éttermekben is.

Szinte napra pontosan 8 évvel a BGE-vel kötött megállapodást megelőzően szerepelt először az országos hírekben a Hungast (bár akkor még közel sem piacvezetőként):

2011. március 3-án ugyanis felfüggesztették a közétkeztetést tizennyolc, Pest megyei fenntartású középfokú oktatási intézményben,

mert a fideszes vezetésű megyei önkormányzat nem egyenlítette ki a céggel szembeni több százmilliós tartozását. A kaja stop 2872 diákot érintett.

Érdekes felidézni, hogyan is kerülhetett egy megye közétkeztetése magánkezekbe. Amikor 2007 végén a következő évi költségvetést tervezték, a megyei Fideszben (emlékezetes, bár akkor a parlamentben ellenzékben voltak, de a 2006 őszi önkormányzati választáson tarolt a párt, megindítva ezzel az önkormányzatok eladósítását) az a felismerés támadt, hogy privatizálják a közétkeztetést: a politikusok ezzel néhány milliót megspóroltak volna, a cég pedig az ellátottak után járó normatív kvóta, és az intézményeknél befizetendő plusz térítési díjakból könyvelhetett volna el profitot.

2008 júliusában így szerződést kötöttek az egyetlen jelentkezővel, az akkor még szinte teljesen ismeretlen Hungasttal. Időközben aztán egyre több fideszes vezetésű önkormányzat állapodott meg a céggel, majd jött a fülkeforradalom, és a már említett pénzügyi vita -

amelynek a végén a BGE-vel most egyezséget kötő cég egyszerűen lelakatolta a konyháit.

Miután a diákok étel nélkül maradtak, fókuszba került a Hungast (különösen azután, hogy 2011 novemberében az ellenzéki Tétényi Éva vezette Esztergomban is beszüntették a szolgáltatást, amit aztán a közvilágítás lekapcsolása követett - megkezdve a független polgármester fideszes ellehetetlenítését) Kiderült, hogy a kft. tulajdonosa az a György Tamás, akinek a családi érdekeltségébe (többek között unokatestvére, György Zoltán révén) tartozott az akkoriban elég sok botránnyal összefüggésbe került Aquaplus Kft. és Aqua Holding Kft. Az Aquaplus akkoriban szintén döntően fideszes vezetésű önkormányzatokban tevékenykedett, kutakat fúrt, fürdőket épített. A Kft. alapítója a Aqua Holdingnak, amelynek 2006 és 2010 között volt az egyik társtulajdonosa Bánki Erik, az ellenzéki Fidesz országgyűlési képviselője, akit akkor még csak a párt Baranya megyei erős emberének tartottak. Így lett tehát a politikus üzlettársa György Zoltán.

Egyébként György Tamás cége, az S-Food Kft. tulajdonában áll az a Hungast Holding Zrt., amely többek között a Sodexo okán már említett Hungast Vital Kft. tulajdonjogát birtokolja. Amúgy a György-portfólióba nagyon sok minden beletartozik, közétkeztetésen, kútfúráson kívül van futball is (Siófok, Vasas), de jelen van még a felszámolói piacon is. A vállalkozó 2014-ben, az akkor még független Origónak elismerte, hogy

ismeri Bánki Eriket (akkori fideszes EP-képviselőt), de meglátása szerint politikai kapcsolatok nem játszhattak szerepet cégei sikereiben.

A szokásos recept: legyen a fideszes önkormányzat a megrendelő

Illusztráció gyanánt íme egy-két érdekes sztori.

Hadházy Ákos tavaly szeptemberben állt elő azzal, hogy Ács Dezső polgármester vezette szekszárdi önkormányzat 2016 márciusában minden épeszű indok nélkül átadta az étkeztetés jogát – két kisebb iskola kivételével – a Hungast csoporthoz tartozó Kölyökmenza Kft.-nek. A független országgyűlési képviselő szerint a cég vezetője hűtlen kezelést követett el, hogy lemondott a cége számára szerződésben biztosított koncesszióról. Ez akkor is igaz, ha nem ő, hanem a tulajdonos önkormányzat hozta meg az ép ésszel nem magyarázható döntést. a hűtlen kezelés abban is tetten érhető, hogy az önkormányzat nagyobb összeggel finanszírozza az új cég működését, mint a sajátját – vélekedett. Csakhogy értsük, az étkeztetés költsége két tételből, a nyersanyagból és a rezsiből áll. A nyersanyagot a szülők fizetik, a rezsiköltséget az önkormányzat. Utóbbit a nyersanyagköltség százalékában adja meg a rendelet. A Bánki-féle cég 107-110 százalékot kap, a szekszárdi cég csak 90 százalékot.

Pécsett 1,445 milliárd forintos közbeszerzést írtak ki 2012-ben. Két jelentkező volt, a Mecsekhúsé volt az olcsóbb ajánlat, azonban azt érvénytelenítették, és a Hungast Dél-Magyarország 76 millióval drágább ajánlatát hozták ki győztesnek.

Ennél sokkal nyugisabb volt a debreceni sztori. A hajdúsági megyeszékhelyen 2018 júniusában nyert el a Hungast-csoport két cége egy közbeszerzést. A Hungast Vital Kft. és a Cívis Hungast Kft. 7,75 milliárd forintért vállalta, hogy az óvodákban, általános és középiskolákban, a hozzájuk tartozó kollégiumokban biztosítja a gyerekek étkezését, ráadásul a bölcsődében és az erdei iskolában ugyanezt vállalta a szünidőben is. Érdekesség viszont, hogy

információink szerint erről a közbeszerzésről nem döntött a debreceni képviselő-testület, egyszerűen nem került a megválasztott képviselők elé.

Az állami közbeszerzésekkel kitömött céghálózatban ugyanannak a néhány embernek a neve merül fel, ugyanakkor már egy jó évtizede fogalmazódik meg a gyanú, hogy Bánki Erik áll a fideszes önkormányzati rendelésekből felépülő Hungast- és Aquaplus-birodalmak mögött.

Szerelmem, tao!

Bánki Erik alkotói szerepe a tao-támogatás kapcsán egyértelmű, a közpénz eme titkosított csatornákon való kijátszásáról egészen őszintén vallotta meg,

"ez a másik szerelmem".

Most nem megyünk bele a felcsúti mindennapokba, csak egy kedves kis pécsi anekdotával szolgálunk. A parlament Gazdasági bizottságának elnöke javasolta, hogy 2017-ben a röplabda is bekerüljön a tao-támogatott sportágak közé, miközben a kedves felesége, Bánki Ágnes Laura már akkor is a szakszövetség Strand- és Szabadidő Röplabda Bizottságának az elnöke volt.

Az is egészen véletlen, hogy Bánki Erik attól a Szalai Marcell ügyvédtől bérel havi 162 ezer forintért irodát, akinek a sportvállalkozása, a Beach Sport Kft. részére jóváhagyott 1,1 milliárd forint a legnagyobb tétel, a sportágra jutó teljes keret közel egyhatoda, míg az infrastrukturális fejlesztésre szánt összegeknek közel a 30 százalékát kapta ez a cég - derítette fel korábban a G7.

Szalai cége csak 2017. április 20-án váltott profilt, és vált sportegyesületi tevékenységet végző vállalkozássá, és csak június 15-én lett Beach Sport Kft. az elnevezése (addig Mondis-Consult Tanácsadó Kft. volt), ehhez képest Bánki Erik június 9-én nyújtotta be a röplabdát kiemelő javaslatát, amit aztán június 13-án fogadott el a Ház.

"A teremröplabda mellett ez a strandröplabda számára is egy óriási előrelépési lehetőség, hiszen mind az utánpótlásba, mind pedig az infrastruktúra fejlesztésbe olyan összegek áramolhatnak be, amellyel idehaza is olyan rangot vívhat ki a szakág, mint amilyet a világ más tájain is kiharcolt már magának"

- lelkendezett Bánki Erik felesége a szavazást követően az MTI-nek. Az üzletasszony a parlamentben követte aznap a képviselők munkáját.

Hasonló a Mohácsi Lovas Klub Nonprofit Kft. története is. Ez a vállalkozás közvetlenül Bánki Ágnes Laura tulajdona, és például a Rogán Antal-féle Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-programjából 31,5 millió forint vissza nem térítendő támogatás esett le nekik a Mohácsi Panzió és Lovas Klub fejlesztésére (de egyébként több alkalommal nyert el brüsszeli támogatásokat is).

Persze ezt a kft.-t is utolérte a név- és profilváltás:

2017. április 12-től Bánki Ágnes Laura már a sportegyesületi tevékenységet végző Mohácsi Sport Klub Szolgáltató Nonprofit Kft. tulajdonosa - amelynek aztán 114 millió forintos keretet hagyott jóvá a röplabda szövetség – amely szervezetnek ugye Bánki Ágnes Laura is a tagja.

És hogy mennyire másként látszódik a NER egyik legfelső szintjéről Magyarország, arra zárásképp álljon itt egy idézet Bánki Eriktől:

"nézzük végig az egész társadalmat: (..) az átlagbérek több mint ötven százalékkal nőttek. (...)A pedagógusok bére több mint ötven százalékkal nőtt, az egészségügyi dolgozók bére pedig több mint hatvan százalékkal fog. Az utolsó szektor maradt a képviselők fizetése. 16,5 százalékkal nő a képviselők bére, nem lehet nem mértéktartónak nevezni. Hiszen ahogy a társadalom összes többi részének, úgy a képviselőknek is jár a gazdasági teljesítménnyel arányos emelés".