Természetesen az Alfahír sportszerető szerkesztőségében is téma volt a tegnapi, kazahok elleni cumi.
A megalázó vereségektől acélkeménnyé vált "fodballelkünk" nem engedte, hogy akár csak egy kicsit is kétségbe essünk, ugyanakkor még a magyar válogatott belga szövetségi kapitányának nyilatkozata előtt számba vettük, milyen frázisokkal fáraszthat majd bennünket a mester.
Részünkről ilyenek merültek fel:
- A felkészülés ezen szakaszában nekünk nem ezt a Kazahsztánt kell megvernünk.
- A második félidőt megnyertük.
- A rosszat el kell felejteni, a jót meg kell tartani!
- Voltak pozitív jelek, van mire építkezni.
Leekens kapitány pedig a következőket mondta, zárójelben a megjegyzéseink.
- Mondtam, hogy Kazahsztán nagyon nehéz ellenfél.
(Jogos, a mester szólt előre. Kazahsztán a 136. a világranglistán.)
- Örültem, hogy a becserélt játékosok megmutatták, hogy karakterük van.
(A karakter fontos, én is örülök, ez a mondat például 65 karakter.)
- Örülök, hogy azok a játékosok, akiket korábban sokat kritizáltak, ma kőkeményen hajtottak. Ott van például Dzsudzsák, aki őrültként dolgozott végig, nagyon tetszett a hozzáállása!
(Mi is örülünk, hogy a csapatkapitány nem egy nyugágyban hörbölte a mojitót a kezdőkörben, s mint azt mi is jeleztük, "Voltak pozitív jelek, van mire építkezni.")
- Három ajándékgólt adtunk az ellenfélnek.
(Gondolom fordított esetben azt nyilatkozná, hogy 3 ajándékgólt kaptunk az ellenféltől, nem pedig azt, hogy "a fiúk betartották, amit megbeszéltünk, meg is lett a gyümölcse.")
- Az U21-eseink tegnap győztek, jó úton haladunk, de még fejlődnünk kell. Fel tudunk állni ebből a helyzetből.
(Jó úton haladunk, ráadásul azt se feledjük, hogy a Wembleyben 6-3-ra vertük az angolokat.)
- A csapatban mindenki lelkes.
(Ráadásul szappant sem eszik senki.)