A milliárdos egyik cége ellen még 2012-ben indult nyomozás. Azt feltételezték, hogy a 2009-ben bejegyzett WebMindLicenses (WML) és jogelődje 2008-ban azért állapodott meg egy portugál céggel (a Lalibbal), hogy megússza a magyarországi áfa-fizetést. Portugáliában akkor négy százalékponttal volt alacsonyabb ez a teher – írja a Forbes.
2012-ben lefoglalták Gattyán cégeinek szervereit, így megszerezték a belső levelezést, de arról is lehetett hallani, hogy az üzletembert már 2010 óta lehallgathatják. Az Európai Bíróság mindkettő esetet túlzó beavatkozásnak tartotta.
Első fok
Első fokon a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, figyelembe véve az Európai Bíróság iránymutatását, Gattyánéknak adott igazat. A NAV még a beszerzett bizonyítékokkal sem tudta alátámasztani a gyanút.
A helyzet aztán teljesen megfordult. A vád beigazolódása helyett az derült ki, hogy a WML 2009-11-ben 4,5 milliárd forinttal több adót fizetett, így még a NAV utalhatott nekik.
Jogerős
A Kúria helyen hagyta az első fokú ítéletet. Azt ki is zárták, hogy a lehallgatott telefonbeszélgetéseket felhasználják a perben, de a levelezés felhasználását engedélyezték az adóhatóságnak.
A Forbes úgy látja az ítéletet, hogy a közigazgatási eljárásban szűkebb a hatóságok eszköztára annál, mint amit büntetőeljárásban használhatnak. Így tehát adóztatási céllal nem lehet titkos információgyűjtésbe kezdeni. Büntetőügy is indult Gattyánékkal szemben, az jelenleg is folyamatban van.