Eszerint a határozat rögzíti, hogy „az eljárás alá vont ügyvéd ügyfele képviseletében eljárva nem lépte túl az alkotmányos kereteket, amikor annak tisztázására törekedett, hogy az eljáró bírónő pártatlansága nem szenved-e csorbát.” Megállapították azt is, hogy „bármely okból fennálló elfogultság tisztázása és adott esetben erre alapozottan az elfogultsági kifogás bejelentése egyértelműen az ügyvéd kötelezettségei körébe tartozik”, amely kapcsán az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a védő a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt nem vonható felelősségre. A fegyelmi vizsgálat kiterjedt a bírósági folyosón a tárgyalást követően a sajtó számára tett, a bíró eljárását kifogásoló nyilatkozatára is, de itt is azt állapították meg, hogy védett védői vélemény-nyilvánítás keretében fejtette ki álláspontját a nemzeti jogvédő.
A legmagasabb szintű ügyvédi testület csupán azért látta indokoltnak az elsőfokú fegyelmi szerv által kiszabott megrovást, mert a bíró által a rendfenntartás körében tett vitatható törvényességű intézkedések (többek között a tárgyalóterem indokolatlan részleges kiürítése és felvétel készítés megtiltása) ellen foglalt állást dr. Gaudi-Nagy Tamás a felfokozott hangulatú tárgyaláson.
Nem volt sértő
Emlékezetes, hogy az eset miatt átfogó támadás indult az akkor még országgyűlési képviselőként is aktív ügyvezető ellen, amely során dr. Szlávnits László budapesti ügyvéd feljelentése alapján 2013 decemberében fegyelmi eljárás indult. Az első fokon eljárt Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsa nagyobbrészt helyt adott a védekezésnek, ugyanakkor azt állapította meg, hogy az elfogultsági körülmények felvetése a bírónő megsértését jelentette. Fellebbezés nyomán a Magyar Ügyvédi Kamara eljáró fegyelmi tanácsa határozatában rögzítette, hogy „nem állapítható meg, hogy a kérdés bántó, sértő szándékkal került feltételre, a bejelentett elfogultsági kifogás által igazoltan a kérdés feltétele az eljárás tisztaságát volt hivatott tisztázni.”
Az egész ügy alapját képező büntetőeljárásban a hölgyet azért vádolták meg garázdasággal, mert a 2012 májusban Dániel Péter ellen tartott budapesti tüntetésen vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó szobrának meggyalázásával kérkedő, azóta Izraelbe távozott volt ügyvéd elleni tüntetésen a rá támadó és rendőrség által büntetlenül futni hagyott, többek által zsidóként meghatározott személy ellenében megpróbált védekezni - emlékeztetett az NJSZ. Tisza Istvánnét végül jogerősen próbára bocsátották, lefoglalt zászlóját visszakaphatta, de az őt megtámadó ismeretlent nem vonták eljárás alá.
Tisztázni kellett
Fontos tanulsága az ügynek, hogy a jogerős kamarai határozat a védői tevékenység kereteit megvédve azt is rögzítette, hogy „nem jelent a büntetőeljárásban exponált, különleges elbírálást jelentő kérdést a nemzeti-faji hovatartozás tisztázására feltett kérdés, ha azzal összefüggésben az adott bíró kizárása adott esetben indokoltnak látszik.” Ezzel megerősödött a védői tevékenység alkotmányos védelme: korábban dr. Grespik László ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja elleni egy hasonló ügy miatt évekkel korábban indult eljárásban hozott felmentő döntés iránya megmaradt.
A tisztességes eljáráshoz való jog és ennek szerves részeként a védelemhez való jog megkülönböztetés nélkül illetnek meg mindenkit, ezért is lényeges, hogy legyenek bátor és elkötelezett ügyvédek, akik a magyarságért kiállók és ezért üldöztetést szenvedők ügyét vállalják, határon innen és túl - szerepel a közleményben.
Megállapítható, hogy elbukott az a hiszterizált boszorkányüldözés, amelyet ezen ügyben a nemzeti jogvédő kötelességeinek eleget tevő dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd meghurcoltatása érdekében indítottak: a Magyar Ügyvédi Kamara jogerős határozata folytán kiderült, hogy jogfejlesztő hatással járt az elfogultsági körülményeket tisztázni kívánó védői kiállása. A tisztesség úgy kívánná, hogy mindazok megkövessék dr. Gaudi-Nagy Tamást, akik megalapozatlan, elmarasztaló nyilatkozatot tettek vele szemben ezen ügy kapcsán - írták.