A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nyílt levélben tett fel több kérdést Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak, ugyanis – mint felidézik – ő június 15-én a PSZ számára írt levelében arról tájékoztat, miszerint:
A Kormány elindítja a Gazdaság-Újraindítási Akciótervét, a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programját, amely a gazdaság újraindításán túl az élet újraindításáról is szól.
A szakszervezet levelében ennek kapcsán úgy fogalmaz, szeretnének hinni abban, hogy
ezekből a sikerekből az oktatás is részesülni fog, de a 2022-es választási év költségvetésének legnagyobb vesztese a közoktatás. A közoktatás részesedése a költségvetésből 2021-ben a tervek szerint 2,9 százalék, amelyet 2022-ben sikerül >>feltornászniuk<< 2,6 százalékra. A 2021. évi tervben szereplő 2223 milliárd forintról a 2022. évi terv 2180 milliárdra csökkenti a teljes oktatási ágazatra költött pénzt.
Levelükben felteszik a kérdést:
Ezek szerint 43 milliárd forint csökkenéssel akarják újraindítani az oktatást? Biztosak ennek a megalapozottságában? Ezt a PSZ nem tekinti sikernek, már csak azért sem, mert a sport- és szabadidős tevékenységre fordított összeg a 2021. évi terveihez képest 31 százalékkal emelkedik, nagyobb részt hasít ki a költségvetésből, mint az óvodai és általános iskolai nevelés együttvéve. Ilyen még nem volt a modern Magyarország történetében. Azzal is érvelhetnénk, hogy 2018-ban a GDP 5,9 százalékát tette ki a közoktatásra fordított összeg, a 2022-es tervek szerint ez alig fog 4 százalék feletti értéket elérni.
Kitérnek arra is, hogy Maruzsa azt írta, „a Kormány mindig is prioritásként kezelte, hogy egységes alapon működő bérezési rendszert teremtsen.”
Ennek kapcsán azt kérdezik az államtitkártól, ha ez így történt, a szakképzésben miért volt tavaly átlagosan 30 százalékosnak hirdetett béremelés, miközben a közoktatásban 10 százalékos ágazati szakmai bérpótlékot adtak, amelyet bármikor visszavonhat a kormány? Miért van az, hogy aki bölcsődében dolgozik, ugyanazon feladat ellátásáért kap pótlékot, míg ugyanabban az épületben dolgozó óvodai alkalmazott csak ábrándozhat róla?
Ön nagyon komoly sikerként könyveli el a pedagógus-életpályamodell béremelését, csak a napjainkra vonatkozó adatokról feledkezik el. A világon Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol diplomás emberek bérét ki kell egészíteni, hogy a garantált bérminimumot elérje az életpálya szerinti fizetésük. A világon egyedül Magyarországon fordulhat elő olyan eset, hogy egy 5 éve pályán lévő diplomás anya nettó jövedelme – ha egyedül neveli gyermekét – a létminimumot sem éri el. Ez megbecsülés Ön szerint? Már Romániában többet keresnek a pályakezdő pedagógusok, mint Magyarországon, talán a Burundiban dolgozó pedagógus fizetésének elérése a kormányzati cél?
– fogalmaznak.
Levelükben Maruzsa azon kijelentésére is hivatkoznak, miszerint: „a pedagógus átlagbér a diplomás átlagbér 55,7 százalékos arányáról 2016-ra 74 százalékra nőtt.”
A PSZ szerint az államtitkár elfelejtette hozzátenni: napjainkra ez a szint ismét 60 százalék alá süllyedt, míg egy pályakezdő pedagógus bére bruttó 230 000 Ft pótlékkal együtt, addig a pályakezdő diplomások átlagbére az Oktatási Hivatal jelentése alapján 340 000 Ft felett van.
A nevelést-oktatást segítő dolgozók és technikai alkalmazottak bére még megalázóbb, fizetésük több mint 10 éve nem emelkedett. Lassan a munka kiszervezésével sem tudják már megoldani az iskolák takarítását. Lelkesen hirdeti a kormány, hogy a 25 év alatti fiatalok mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Csakhogy egy átlagos pályakezdő (24 éves) fiatal a kormány eme gesztusát egy évig tudja élvezni, hosszú távon erre nem számíthat.
Végezetül pedig Maruzsa azon mondatára hivatkoznak, amely szerint: „a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentését szolgálja a digitális adminisztrációs rendszerek fejlesztése.”
Ezzel szemben azt tapasztalták – írják levelükben –, hogy az adminisztrációs terhek nőttek, ezt pedig több méréssel is igazolni tudják.
Példaként: a tankerületi központok azon adatokat is írásban kérik az intézményektől, amelyeket egy tisztességes nyilvántartásban egy kattintással le lehetne kérni. A rendszer sorozatos összeomlásairól élménybeszámolót tudnak tartani kollégáink. Arról viszont Ön mélyen hallgat, hogy a magyar pedagógusoknak van a legmagasabb tanítással lekötött munkaideje az Európai Unióban, de Európában is csak Oroszország tudott a dobogó legmagasabb fokáról letaszítani bennünket. Ez jelentené a munkateher csökkenését?
A PSZ ezen nyílt levelében is követeli – fogalmaznak – az oktatásirányítástól, a kormánytól, hogy haladéktalanul emelje az oktatásban dolgozók bérét, továbbá követeli a kormánytól, hogy a tanítással lekötött óraszámokat az EU-tagországainak átlagára csökkentse.
A PSZ felháborítónak tartja és megdöbbenésének ad hangot, amiért a parlament ismét anélkül fogadta el a jövő évi költségvetést, hogy a kormánypárti képviselők meghallották volna az évek óta hangoztatott szakmai érveket a béremelés mielőbbi szükségességéről! Követelésünk a társadalom érdekét szolgálja: béremelés nélkül nem lesz jövője az oktatásnak, mert nem lesz pedagógus és szakdolgozó az országban
– zárják levelüket.