Ok, akkor most vegyünk egy nagy levegőt, és mondjuk ki, hogy Greta Thunberg hétfői beszéde az ENSZ-ben minden mázsás igazságával és szenvedélyes igazságkeresésével együtt valójában egy demagóg heccelés volt.
A legtöbben ájult lelkesedéssel, vagy épp dühös hevülettel osztják meg, hogy odamondott a 16 éves aktivista a világ hatalmasságainak. Mások cinikusan gúnyolódnak a „hisztiző kis fogyatékoson”, nem ritkán Soros Györgyöt és a balliberális világösszeesküvést vizionálva a kislány mögé. Mindketten rossz meccset néznek: Gretának ugyanis nagyon sok fontos igazsága van, összességében azonban nincs igaza. Vagy, ha igen, akkor az ő küzdelme is teljesen hiábavaló, és mindannyian mindenképpen elpusztulunk.
Két évvel ezelőtt valószínűleg kinevettük, vagy hibbantnak néztük volna azt, aki azt mondja: 2019-re a világ egyik legbefolyásosabb, legtöbbet idézett, istenített és átkozott közszereplője egy Asperges-szindrómás kamaszlány lesz. És, hát tulajdonképpen igazunk is lett volna: mert az, hogy ez így van, tökéletes látleletet ad arról, hogy a történetének egyik legsúlyosabb drámáját élő emberi civilizáció mára mennyire nevetséges és hibbant lett. És erről a legkevésbé Greta Thunberg tehet.
No, nem azért, mert igaz lenne, hogy a balos „klímaélősködők„ (copyright by Origo), és a nemzetekre a „klímahiszti” (copyright by Bayer Zsolt) gerjesztésével világkormányt erőltetni vágyó sötét háttérerők bábja lenne. Tagadhatatlan tény, hogy a nemzetközi zöld mozgalom nagyobb (de egészen biztosan hangosabb) részének világnézeti combnyakficamából kifolyólag sokan igyekeznek Greta küzdelméhez árukapcsolásként hozzácsapni az LMBTQRSTVYZ+n+1 mozgalom, vagy a neo-neo-neo-marxista új-új-új-hullám agymenéseit. Ám, bármennyire is érezzük jogosan iszonyúan kínosnak és erőltetettnek a Föld megmentése közben a szivárványos zászló lengetését, ha pusztán ennek alapján ítéljük meg az egész klímakérdést, semmivel sem leszünk jobbak, mint a Gretára ráakaszkodó ideológiai potyautasok. És, ami ennél is nagyobb baj:
Nem, Greta Thunberggel nem az a baj, hogy a szavai mögött milyen gonosz összeesküvés rejtőzik. Greta Thunberggel egészen pontosan az a gond, amit mond. Mert sajnos nem csak azt mondja, hogy
„a pusztulás szélén állunk, és ti csak a pénzről és az örökké tartó gazdasági növekedés tündérmeséjéről tudtok beszélni. Hogy merészelitek ezt?!”
Ez ugyanis nagyon jó eséllyel igaz. Nem kívánok csatlakozni az egymilliárd klímaszakértő egyre népesebb táborához, így egyszeri, a témához síkhülye bölcsészként kénytelen vagyok a témával foglalkozó valódi tudósok döntő többségének véleményére támaszkodni, amely Gretának ezeket az állításait nagyjából alátámasztja. (Nem kizárva közben, hogy a valódi tudósok kisebbségének véleménye is lehet helyes, akik megkérdőjelezik, hogy a klímaváltozást elsősorban az emberi tevékenység okozza. Csak, hát, ha ők látják helyesen, akkor sem vesztünk az égvilágon semmit azzal, ha kevesebb méreggel okádjuk tele a légkörünket.) Szóval Greta Thunbergnek idáig nagyjából-egészében igaza van. A gond az, amit erre az igazságra ráépít.
Például, amit hétfőn mondott, dühösen félrehajítva az ENSZ-nek azt a tervezetét, amely 10 év alatt a felére csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást. Szakértők szerint ez 50 százalék esélyt adna arra, hogy elkerüljük olyan visszafordíthatatlan folyamatok beindulását, amelyeknek a végére élhetetlenné tennénk a Föld nagy részét.
„Nektek ez az 50 százalék talán elég. (...) De nekünk, akiknek viselnünk kell a következményeket, egyszerűen nem elég! Elárultatok minket. De a fiatalok már kezdenek rájönni erre. A jövő generációinak szeme rajtatok van. És ha ti úgy döntötök, hogy cserben hagytok minket, soha nem fogunk megbocsátani. Nem engedjük, hogy ezt megússzátok!”
Sodró erejű, magával ragadó szöveg. Túlságosan is az. Mert, ha valamit megtanulhattunk a tömegdemokrácia elmúlt, irgalmatlan mennyiségű szenvedéssel és csalódással teli évszázadában, az az, hogy,
Különösen akkor, ha a szónok hatalmas elánnal követel azonnali, teljes körű, és tökéletesen biztos megoldást. Igen, hátborzongatóan kevés az 50 százalék esély. Csakhogy 100 százalék meg semmire nincs, nem volt és nem is lesz soha. Most sincs. Boldogok, tényleg, rohadtul boldogok lehetünk, ha a szén-dioxid kibocsátást tényleg tíz esztendő alatt sikerül a felére csökkentenünk. Ennél többet ugyanis jelenlegi ismereteink szerint az emberiség aligha tud kipréselni magából a világgazdaság összeomlása nélkül, amely legalább annyi áldozattal járna, mint a klímaváltozás. Ez egy hatalmas vállalás, amelyet minden fórumon számon kérni, minden eszközzel kíméletlenül bevasalni kell a világ vezetőin – és nem lehúzni a wc-n azzal, hogy ez se ér semmit.
Ha ugyanis tényleg nem ér semmit ez sem – ami akár igaz is lehet – akkor ez a civilizáció, itt, ezen a bolygón tényleg lehúzhatja a rolót. Akkor nincs értelme a világon semminek – Greta Thunberg küzdelmének sem.
És nem, erre nem mentség sem az, hogy fiatal, sem az, hogy aspergeres, sem az, hogy kétségbeesett. Ezek ugyanis éppen a másik szekta, a Gretát szakmányban hülyegyerekező, fogyatékosozó, hisztiskislányozó klímaváltozás-tagadók ostoba érvei. Aki arra vállalkozik, hogy kétségbeesett, jövőjükért aggódó emberek milliói számára fogalmazzon meg üzenetet, hogy ennyire mázsás igazságokat mondjon ki, hogy a világ leghatalmasabb vezetőit kérje kíméletlenül számon - annak semmilyen életkor, semmilyen diagnózis, semmilyen lelki állapot nem lehet alibi arra, hogy ekkorát tévedjen.
Tegyük hozzá: az igazán sátánian sötét szertartás Greta beszéde után következett.
Ha egy félmondatot is megértettek, vagy komolyan vettek volna abból, amit hallottak, néma csendben, lehajtott fejjel kellett volna ülniük, vagy szenvedélyesen vitába szállniuk. Egyiket sem tették. Mert sem lelkiismeretük nincs, amely bűntudatot ébreszthetne bennük, se becsületük, amelyet védelmükbe vehettek volna. És, ha tényleg eljön a világvége, akkor az mindenekelőtt azért lesz, mert ilyen vezetőink vannak.