A kormánypárti politikus a XX. század legnagyszerűbb magyar teljesítményeként jellemezte az 1956-os forradalmat, amely szavai szerint "az egész világon a mai napig hazánk legjobb hírvivője, Magyarország tekintélyének egyik legfontosabb záloga".
Egyúttal az ország egészének közös kudarcaként beszélt arról, hogy nem sikerült felelősségre vonni azokat, akik az állami erőszak-monopóliummal visszaélve saját polgáraik ellen alkalmaztak brutális erőszakot 2006 szeptemberében és októberében.
Szóvá tette, hogy a saját népük ellen komoly bűnt elkövető rendőri vezetőkkel szemben még egy jogerős ítéletet sem sikerült meghozni, a politikai vezetőknek pedig "a hajuk szála sem görbült".
"Szomorúan, de joggal állapítjuk meg, hogy 2006 ősze kapcsán a teljes jogállami intézményrendszer, beleértve az igazságszolgáltatást is, csődöt mondott"
- fogalmazott Gulyás Gergely.
Mi pedig remegő kézzel kapunk halántékunkhoz, így próbálván védeni gyönge szervezetünket a felismerés ólomsúlyától: ezek szerint 2010-ben "az ország egésze" nyert választásokat az elszámoltatás ígéretével, s mindannyiunk számára rendelkezésre állott a jog és a törvényalkotás minden eszköze, valamint a kétharmados felhatalmazás, hogy keresztül vigyük a jogos igazságszolgáltatást, csak mi marhák nem éltünk vele!?
Ja, nem, bocsánat, egyedül az elszámoltatást beígérő, majd azt kétharmados nagyvonalúsággal, minden téren elszabotáló Fidesz-KDNP-nek lett volna lehetősége példásan megbüntetni a forradalom ötvenedik évfordulóját vérbe borító pribékeket, rendőri vezetőket és a politikusokat.
Nem tették, és most, tíz év elteltével ilyen sunyi felelősségterítéssel próbálják ránk kenni saját szégyenük mocskát.
Ne hagyjuk, és ne felejtsük!